BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem talált még magára a hitelpiac

Az első félévben 7 százalékkal növekedett a vállalatoknak újonnan kihelyezett hitelek állománya, ám még nyomában sincs a 2010-es szintnek sem. A lakossági hitelpiac pedig változatlanul zsugorodik, csak a végtörlesztés srófolja a statisztikát.

Nem talált magára az első félévben a hazai hitelpiac, annak ellenére, hogy a statisztikák szerint mind a vállalatoknál, mind a háztartásoknál emelkedett az első hat hónapban a kihelyezett pénz mennyisége - derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

A jegybank statisztikái szerint a vállalkozásoknak nyújtott, forintban és euróban denominált kölcsönök mennyisége 7055 milliárd forintot tett ki 2012 első hat hónapjában - beleszámítva a folyószámlahiteleket is -, amely 7,35 százalékkal magasabb a bázisnál.

Viszont a növekedésben igen jelentős szerep jutott a folyószámlahiteleknek - a forintban nyújtottak állománya 6,5, az euróban denomináltaké pedig közel 20 százalékkal nőtt -, ami arra utal, hogy a cégek igen nagy hányadban forgóeszköz-finanszírozás, illetve napi kiadások fedezése céljából adósodnak el, és a beruházásoknak kevesebb szerep jut. Ráadásul a folyószámlahiteleken kívül forintkölcsönök mennyisége - bár az első hat hónapban szintén emelkedni tudott, és 773 milliárd forintot ért el - még mindig nyomában sincs a 2010-es, 1000 milliárdot is meghaladó szintnek. Bár a jegybank nem közöl ágazati bontást az újonnan kihelyezett hitelekre vontakozóan, gyanítható, hogy az exporta termelő, illetve multicégeknek beszállító vállalkozások tartják életben a piacot.

A nem túl izmos bővülést produkáló - de legalább már kicsit növekvő - vállalati szektorhoz képest a lakossági fronton még halványabbak a számok. A jegybank statisztikái szerint a hazai háztartások összesen 2445,5 milliárd forintnyi új hitelt vettek fel az első hat hónapban (amelyben benne vannak a folyószámlahitelek is), ami 4,5 százalékkal magasabb a bázisnál. Ez önmagában nem lenne rossz eredmény, ám a növekmény kizárólag a januári és februári megugrásnak köszönhető, amikor a devizahitel-adósok jelentős része - élve a kedvezményes árfolyam nyújtotta lehetőségekkel - újabb forinthitel felvételével váltotta ki régi, egyre nagyobb terhet jelentő devizakölcsönét.

Ezt jól alátámasztják a március és június közötti adatok: 2011 ezen időszakában például még 42 milliárd forintnyi új lakáshitelt vettek fel a háztartások, az idén viszont már csak alig több mint 26 milliárdot.
És bár a jegybanki statisztikában kimutatott bő 315 milliárdos fogyasztási- illetve lakáshitel-kihelyezés nagyjából másfélszerese a tavalyi első félévinek, az MNB kalkulációi szerint az első két hónapban közel 200 milliárd forintnyi hatás generálódott a végtörlesztés nyomán. A folyószámlahiteleknél pedig megállt, illetve jelentősen lelassult az elmúlt évekre jellemző növekedés.

Erre utal, hogy az év első hat hónapjában kimutatott 2129 milliárdos állomány szinte forintra megegyezik a bázisidőszakival. Ez persze nem feltétlenül baj, hiszen a folyószámlahitelek növekedése arra is utal, hogy a beruházásaik finanszírozása mellett egyre inkább napi kiadásaik fedezése céljából is eladósodnak a háztartások.

Továbbra is zsugorodnak a bankok
Május végén 27 381,3 milliárd forintot ért el a magyarországi, részvénytársasági formában működő hitelintézetek összesített mérlegfőösszege, ami 2,4 százalékkal, 658 milliárd forinttal több az április véginél – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) napokban közzétett adataiból.

Ezzel együtt a hazai bankszektor méretének lassú zsugorodása nem állt meg, hiszen az eszközállomány emelkedését nem a hitelezési aktivitás élénkülése, hanem a devizában nyilvántartott eszközök átértékelődése okozta. Erre utal, hogy a devizaeszközök állománya egyetlen hónap alatt közel 400 milliárd forinttal, 13 622 milliárdra emelkedett, és ezen belül nőtt a háztartásoknál és vállalatoknál lévő, idegen fizetőeszközben nyilvántartott kölcsönök állománya is.

A devizapiaci folyamatok tükrében ez persze nem csoda: a hazai fizetőeszköz májusban nagyjából 15 egységnyit gyengült az euróhoz képest, ami 300 forint környéki kurzust jelentett.
Egyéves időtávon vizsgálva a folyamatokat még a májusi devizahatással együtt sem javult a helyzet. A bankok összesített mérlegfőösszege ugyanis egy évvel korábban még 27 606,2 milliárd forintra rúgott, amelyhez képest mostanra 0,8 százalékos csökkenés történt.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.