Banki negyedév: meglepetések helyett

Az idei év második negyedéves gyorsjelentési szezonában a legnagyob csalódást a Mol teljesítménye okozta a legfonotsabb magyar tőzsdei cégek között.

A cég eredménye alaposan elmaradt a várakozásoktól mind az üzemi, mind a nettó eredmény szintjén.  Ez azonban elsősorban egyszeri tételekkel magyarázható, mint a tervezettnél hosszabb leállások a finomítói üzletágban, az INA-val kapcsolatos céltartalékképzés vagy a több mint 40 milliárd forintos készletátértékelési veszteség. Török Bálint, a Buda-Cash elemzője szerint ha ezek hatását kiszűrjük, az eredmény nem is olyan rossz, amilyennek első pillantásra látszott.

Az OTP Banknál érdekes módon pont fordított helyzet állt elő, mert a felszínen pozitívnak tűnhetett a kép, de mögötte ott vannak a gyengeségek, mondta el Somi András, a KBC Equitas elemzője. A második negyedéves számok a vártnál valamivel jobbak lettek, de a viszonylag kedvező számok komoly kockázatokat és bizonytalanságokat takarnak. Török szerint ez közép- és hosszú távon óvatosságra inti a befektetőket.

A legnagyobb kockázatot az OTP-nél és az FHB-nál is a hitelportfólió minőségének romlása jelentette, ami azért túl nagy meglepetést nem okozott. A romlásnak nagy lökést adott, hogy a végtörlesztés során pont a fizetőképes adósok kerültek ki a rendszerből és a rossz adósok maradtak bent. A két bank gyorsjelentése tükrözte, hogy ez a folyamat milyen súlyos problémákat okozott a hitelintézeteknek. Az OTP például a 37 milliárd forintos konszolidált korrigált adózott eredmény mellett a hitelportfólió minőségének romlása miatt 64 milliárdos céltartalékot képzett az időszakban. Török kiemelte, hogy közben a hitelek céltartalékkal való fedezettsége is romlott, bár még mindig viszonylag magas. További részletek a mai Világgazdaságban