Csúcson az értékpapír-állomány

Rekordszintre ugrott a háztartások értékpapír-alapú megtakarításainak az állománya – közölte tegnap a Magyar Nemzeti Bank. A lakosság tulajdonában július végén már több mint 4200 milliárd forintnyi értékpapír volt, 123 milliárddal több, mint egy hónappal korábban. A növekmény fő oka a vásárlás volt, csaknem 100 milliárd forintnyi friss megtakarítást költöttek el a kisbefektetők értékpapírokra, de emellett meglévő befektetéseiken is kerestek hozzávetőlegesen 27 milliárd forintot.

A hetedik hónapban is az állampapír volt a lakosság első számú kedvence. Több mint 70 milliárd forint értékben vásároltunk be a hazai államadósságból, ezzel a hónap végén a háztartások tulajdonában már 984,3 milliárd forintnyi magyar állampapír volt. Az idei növekmény döbbenetes, hiszen az év elején még 750 milliárd forintnyi állampapírjuk sem volt a háztartásoknak, mostanra viszont az ÁKK augusztusi adatai szerint a volumen az 1000 milliárd forintot is meghaladhatta, amire utoljára 2007 közepén volt precedens.
Sokáig a banki kötvények voltak a háztartások kedvenc hitelpapírjai – egy időben többet tartottak belőlük a hazai kisbefektetők, mint állampapírból –, az elmúlt hónapokban viszont ezek az eszközök veszítettek a népszerűségükből. A jegybanki adatok szerint a kisbefektetők közül többen váltják vissza a pénzügyi intézmények által kibocsátott kötvényeket, mint ahányan vásárolnának belőlük, így az állomány folyamatosan csökken. Július végén mintegy 722 milliárd forintnyi háztartási megtakarítás volt banki kötvényben, ez másfél éves mélypontnak felel meg.

A befektetési alapok iránti bizalom azonban visszatérőben lehet, március óta ugyanis gyakorlatilag folyamatosan áramlik lakossági pénz ezekbe a konstrukciókba. A nyári hónapokban különösen felgyorsult az alapok vásárlása, a kisbefektetők júniusban 27,5, júliusban pedig további 26,7 milliárd forintot fektettek beléjük. A háztartások körében egyébként a befektetési alapok számítanak a legkedveltebb értékpapír-jellegű befektetésnek, több mint 2 ezer milliárd forintot tartanak ilyen konstrukciókban, vagyis az alapok befektetőinek kétharmadát a háztartások adják. A kisbefektetők általában az alacsony kockázatú befektetési alapokat keresik, a pénzpiaci alapok állományának több mint kétharmada háztartási megtakarítás, emellett komoly vagyont tart a lakosság tőke- és hozamvédett, határozott futamidejű konstrukciókban is.

A nyári uborkaszezonban a lakosság sem rohanta meg a tőzsdét, minimális mértékben vásároltak csak részvényt a kisbefektetők. Aki viszont részvényben tartotta a vagyonát, nem panaszkodhat, hiszen a hetedik hónapban 25 milliárd forintnyi árfolyamnyereség keletkezett a lakossági részvényportfóliókon. A háztartásoknak egyébként július végén valamivel több mint 350 milliárd forintnyi hazai részvénybefektetésük volt. Ez az adat azért is érdekes, mert közvetve, alapokon keresztül nem szívesen tesznek pénzt a magyar kisbefektetők tőzsdei cégekbe. A hazai részvényalapokban például alig 18 milliárd forintnyi háztartási megtakarítás van, és hasonló összeget tartunk külföldi részvényalapokban is.