BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vegyes kép a bankoknál - Az OTP nyeresége a legmagasabb

A hazai nagybankok közül négy is súlyos veszteséggel zárta az első hat hónapot. A CIB volt a legveszteségesebb, tőkeemelésre szorult. Az OTP profitja volt a legmagasabb a szektorban, méretéhez képest viszont a Budapest Bank nyeresége a legnagyobb

Összességében szerény veszteséggel zárták a hazai bankok az első fél évet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint, az egyes hitelintézetek között azonban elég markánsak az eltérések. A leggyengébb féléves eredményadatot eddig a CIB Bank tette közzé. A hitelintézet csaknem 44 milliárd forintos veszteséggel zárta az első hat hónapot, ez nagyjából négyszerese az egy évvel korábbi mínusznak. A hitelintézet féléves vezetőségi jelentésében kitér arra, hogy Magyarországon a bankszektor jövedelmezősége tovább romlott az idén, és az OTP kivételével az összes nagyobb piaci szereplő veszteséges lett. A tőkemegfelelési mutatók ugyan jók, de számos bank tőkeemelésre kényszerült.

A CIB-bel is így történt: anyacége, az olasz Intesa Sanpaolo a veszteségek kompenzálására 45 milliárd forintot juttatott a banknak.
Komoly veszteséggel szembesült a hazai nagybankok közül a két osztrák tulajdonú hitelintézet, a Raiffeisen és az Erste is. Lapzártánkig csak az anyabankok féléves jelentésében jelent meg a hitelintézetek féléves eredménye, mely mindkét banknál rosszabb lett az egy évvel ezelőttinél. A Raiffeisen 82 millió eurós veszteséggel zárta az első hat hónapot, ez csaknem a duplája a tavalyi deficitnek, az Erste 72,7 millió eurós vesztesége 40 százalékkal haladja meg a tavalyit.

A legnagyobb bankok közül az MKB is 11,5 milliárd forintos mínuszban zárta az év első felét. Voltak persze nyereséges bankok is. Olyanok azonban, amelyeknél növekedett volna a tavalyihoz képest a profit, nem akadt. A vezető hazai hitelintézet, az OTP viszonylag jól viseli a szektorra kivetett terheket, hiszen a magyarországi operációkat tömörítő, a tőzsdei jelentésekben Core-nak nevezett részleg az első hat hónapban 47 milliárd forint fölötti profitot ért el adózás után, ez a negyedével alacsonyabb az egy évvel korábbi eredménynél.

Az első féléves eredményt összesen 4,4 milliárd forinttal csökkentették egyedi jellegű tételek, de a működési eredmény is visszaesett 12 százalékkal. A kamatbevé­telek ugyanis csökkentek, a költségek viszont emelkedtek – részben különböző kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, részben pedig azért, mert a behajtási üzletág megerősítése okán növekedtek a személyi költségek.

Tartja magát a Budapest Bank is, mely méretéhez képest a legnyereségesebb hazai hitelintézetek közé tartozhat. 9,6 milliárd forintos féléves nettó profitja ugyan elmarad a tavalyitól, de azon kevés pénzügyi intézmény közé tartozik, amelyiknél tavaly óta nem csökkent a mérlegfőösszeg. A nyereséges bankok táborát erősíti a K&H is 7,88 milliárd forintos féléves profitjával, mely lényegesen alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A K&H-nál is erőteljesen lecsökkentek a bevételek az idén, és ezzel nem tudtak lépést tartani a kiadások. A társaságnál ráadásul az állományok is gyors ütemben csökkennek, a fél év végi 2454 milliárd forintos mérlegfőösszeg nagyjából 15 százalékkal alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél.  A hazai bankok közül a Takarékbank és az FHB tette még közzé féléves számait, mindkét társaság szerény nyereséggel zárta az első hat hónapot.

Már 35 ezren az árfolyamgátban

A PSZÁF frissen közzétett adatai szerint júliusban csaknem 16 ezren kértek a hitelintézeteknél úgynevezett gyűjtőszámlahitelt, vagyis kerültek be az árfolyamgátba. Ezzel az árfolyamrögzítésben részt vevők száma 35 ezer fölé emelkedett, többségüknek svájcifrank-alapú hitele van. Az adósok döntő többsége a bankoknál és a fióktelepeknél vette igénybe a könnyítést, a takarékok ügyfelei közül mindössze 41-en éltek a lehetőséggel.

Az árfolyamrögzítésben érintett hitelállomány nagysága 313 milliárd forint, ennek döntő többsége svájcifrank-alapú kölcsön. A gyűjtőszámlákon egyelőre még csak viszonylag szerény összeg található, az első néhány hónapban 1,1 milliárd forint került rájuk. A rendszerbe lépett devizahitelesek április és július között mintegy 500 millió forintot nyertek, ennyi az úgynevezett mentesített követelésrész, melyet a bankok már nem hajthatnak be rajtuk. A gyűjtőszámlára kerülő összegből ugyanis csak a tőkerészt kell majd az adósoknak visszafizetniük, a kamatot elengedik nekik a bankok.

Az árfolyamrögzítésben érintett hitelállomány nagysága 313 milliárd forint, ennek döntő többsége svájcifrank-alapú kölcsön. A gyűjtőszámlákon egyelőre még csak viszonylag szerény összeg található, az első néhány hónapban 1,1 milliárd forint került rájuk. A rendszerbe lépett devizahitelesek április és július között mintegy 500 millió forintot nyertek, ennyi az úgynevezett mentesített követelésrész, melyet a bankok már nem hajthatnak be rajtuk. A gyűjtőszámlára kerülő összegből ugyanis csak a tőkerészt kell majd az adósoknak visszafizetniük, a kamatot elengedik nekik a bankok. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.