Félünk az árfolyamgáttól, pedig sokat spórolhatnánk, így

Csak mérsékelten népszerűek a devizahitelesek körében a terheiket csökkentő intézkedések. Az árfolyamgátra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint augusztus végéig, vagyis fél év leforgása alatt mindössze 48 773-an jelentkeztek, ez a lehetséges igénybe vevőknek alig a tizede. Az árfolyamgátra még az év végéig lehet jelentkezni, ha azonban továbbra is csak a mostanihoz hasonló ütemben nő az igénylők száma, aligha valósul meg a bankok korábbi jóslata, miszerint legalább az érintettek fele igényli majd a kedvezményes törlesztést.

Az érdektelenségnek több oka is lehet. A devizahitelesek egy része tanácstalan, és olyanok is vannak, akik többet vártak az intézkedéstől. „Sokan keveslik a mostanában elérhető, 20 százalék körüli törlesztőrészlet-csökkenést, legalább 40–50 százalékot szeretnének” – osztja meg tapasztalatait Kiss Gábor, a Benks Kft. régióvezetője. Másokat az riaszt el, hogy a kiszámítható periódus csak öt évig tart, arra a fontos kérdésre viszont, hogy az árfolyamgát után mennyit kell majd fizetni, jelenleg nem lehet pontosan válaszolni.

Az biztos, hogy onnantól kezdve a hitelt már ismét az ingadozó piaci árfolyam mellett kell törleszteni, emellett el kell kezdeni visszafizetni a gyűjtőszámlán lévő tartozást is a kamatokkal együtt, méghozzá az akkor aktuális piaci forinthitelkamatok mellett, amelyek mértékét ma még szintén nem lehet tudni. A bizonytalanság sokakat arra sarkall, hogy ha bírják a jelenlegi árfolyamszintet, akkor ne éljenek a könnyítéssel.
Egyes szakemberek nem értik a devizahitelesek hezitálását. „Nem értik meg, hogy ez az utolsó lehetőségük arra, hogy könnyítsenek a terheiken, pedig feketén-fehéren ki lehet számolni, hogy vannak olyan lehetőségek, amelyekkel csak jól járhatnak” – mondja Tatár Attila, a Bankweb.hu pénzügyi tanácsadó portál ügyvezetője.

Mivel a gyűjtőszámlára kerülő törlesztőrészlet kamatrészét elengedik, az a nem egészen 49 ezer ember, aki igényelte végül az árfolyamrögzítést, a PSZÁF adatai szerint augusztus végéig már 454 millió forintnyi kamattól szabadult meg így. Még többet lehet nyerni akkor, ha valaki az eredeti törlesztőrészlet és a kedvezményes különbségét egy jól kamatozó befektetésben, például lakás-takarékpénztárban helyezi el. Ezek állami támogatással elért hozama ugyanis általában magasabb a gyűjtőszámla kamatánál, a háromhavi bubornál. A lakástakaréknak a hitelrészét is felveheti az ügyfél futamidő végén, amelynek segítségével a devizatartozást vagy annak egy részét kedvező kamatozású forinthitelre cserélheti le.

Az adatok alapján egyébként a nagyobb tartozással rendelkezők hajlanak inkább a kedvezmény igénybevételére, a gyűjtőszámla-hitelesek átlagos tartozása 10 millió forint körül van. Ezzel szemben az Magyar Nemzeti Bank adatai szerint jelenleg egy átlagos devizaalapú lakáshitel összege 8,5 millió, egy szabad felhasználású deviza-jelzáloghitelé pedig alig 6 millió forint. Hogy a nagyobb hitelösszeggel rendelkezők körében kedveltebb a kedvezmény, az nem meglepő, nyilván ők azok, akiknek a terheit a legnagyobb mértékben csökkenti az intézkedés.

Az év elején ennél lényegesen magasabb volt az állomány, a végtörlesztés során viszont mintegy 1300 milliárd forintnyi svájci frank jelzáloghitel eltűnt a bankrendszerből.

A kamatok is alacsonyabbak voltak valamennyivel, az előzetes várakozásoknak megfelelően azonban a végtörlesztés után megnövekedtek. Ennek az egyik oka az volt, hogy a megmaradt ügyfélkörben lényegesen több a problémás adós, a deviza-lakáshitelesek 15, a szabad felhasználású deviza- jelzáloghitelesek 25 százalékának van 90 napnál régebben lejárt tartozása a bankja felé, a rossz ügyfeleket pedig büntetőkamatokkal is sújthatják a pénzintézetek.

Az év elején ennél lényegesen magasabb volt az állomány, a végtörlesztés során viszont mintegy 1300 milliárd forintnyi svájci frank jelzáloghitel eltűnt a bankrendszerből.

A kamatok is alacsonyabbak voltak valamennyivel, az előzetes várakozásoknak megfelelően azonban a végtörlesztés után megnövekedtek. Ennek az egyik oka az volt, hogy a megmaradt ügyfélkörben lényegesen több a problémás adós, a deviza-lakáshitelesek 15, a szabad felhasználású deviza- jelzáloghitelesek 25 százalékának van 90 napnál régebben lejárt tartozása a bankja felé, a rossz ügyfeleket pedig büntetőkamatokkal is sújthatják a pénzintézetek.

-->