Nem kapós az árfolyamgát

Az OTP Banknál az MTI érdeklődésére elmondták, hogy összesen 110 000 ügyfelük jogosult az árfolyamgát igénybevételére. Eddig 20 ezren adták be igényüket, akiknek a 90 százaléka már szerződést is kötött.

A bank arra számít, hogy a jogosultak 45-50 százaléka fog élni a lehetőséggel. A határidő közeledtével, az év végére fokozódó érdeklődésre számítanak, ezért felkészülnek a növekvő ügyféligények kiszolgálására.

A K&H Banknál az augusztus végi adatok szerint az árfolyamgát-kérelmek száma 10 ezer 108 volt, az állomány 77 milliárd forintot tett ki, a jogosult állomány 21 százalékát. A K&H is felfutást vár az év vége felé.

A potenciálisan jogosult ügyfelek harmada adta be kérelmét eddig a Raiffeisen Bankhoz, ahol szintén erősödő érdeklődésre számítanak.
Az Erste Banknál a 18 000 befogadott kérelemből már több mint 11.000 szerződésnél be is állították az árfolyamrögzítést. A potenciális ügyfélkör körülbelül negyede nyújtott be kérelmet eddig. Az Erste is készül arra, hogy az igénylési határidő végéhez közeledve rohamszerű érdeklődés lesz.

A CIB Bank eddig megközelítőleg 7200 ügyletre fogadott be igénylést, amelyből a szerződéskötések száma meghaladta az 5 ezret. Az igénylések számának több mint a felét a nem közszférában dolgozók nyújtották be. Annak ellenére, hogy a nyár második felében kissé élénkült az érdeklődés - mivel a törvényi határidő előtt (július 12.) befogadták a szabad felhasználású hitellel rendelkező ügyfelek kérelmeit is - általánosságban elmondható, hogy nincs kiemelkedő növekedés az igénylésben. Úgy látják, hogy a jogosultak legfeljebb 60 százaléka él majd az árfolyamgát lehetőségével.

Az év végi várható hajrára a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete is felhívta a napokban a figyelmet. Azt írták: hogy az esetleges banki torlódások miatt célszerű időben jelentkezni, nem pedig az utolsó hetekben.

A rögzített árfolyamon történő törlesztés lehetőségét a törvény szerint a fogyasztók 2012. december 31-ig írásban kezdeményezhetik pénzügyi szolgáltatójuknál. Az árfolyamgáttal a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és válnak kiszámíthatóvá. A svájci frank hiteleket 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni.

A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteiben a rögzített időszak alatt nem jelennek meg: az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül. A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel.