Módosítják a totálkár-szabály, tiltakoznak a biztosítók

A kgfb-törvényhez benyújtott javaslat szerint a „gazdasági totálkár” megállapítása csak akkor lenne lehetséges, ha a káresemény következtében sérült gépjármű számlával igazolt javítási költségei elérnék vagy meghaladnák a jármű forgalmi értékének 80 százalékát.

A javaslat súlyosan sérti a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, nagyon magas sérülési arányig javításra kényszerítené a biztosítottakat, ami jó a szervizeknek, azonban sérelmes a fogyasztóknak.  Ennek következményét – a magasabb díjon keresztül – az ügyfeleknek kellene megfizetniük és a hazai gépjárműpark amúgy is magas, 12 éves átlagéletkora tovább emelkedne – véli az érdekvédelmi szervezet.

A módosítási javaslat a Mabisz szerint szöges ellentétben áll az európai uniós gyakorlattal, ahol egyetlen tagországban sem határozták meg a totálkár százalékos mértékét. A javasolt módosítás komoly zavarokat okozna a nemzetközi károk rendezésében, ahol a javasolt mértéknél jóval alacsonyabb mértékben is megállapíthatják a totálkárt a kárenyhítés érdekében.

Ez utóbbi diszkriminálná a magyar károsultakat a külföldi károsultakkal szemben. A javaslat másik, jogilag igen problematikus része szerint a vétlen károsult köteles lenne megcsináltatni az autóját, mert csakis így juthatna hozzá a kártérítéshez. Ez a szabály ellentmondana a Polgári Törvénykönyvnek, de egy, a közelmúltban éppen ez ügyben hozott ombudsmani állásfoglalás szerint magának az Alaptörvénynek is.

A CLB a bónuszbiztosítás tiltása miatt tiltakozik

Törvénytelennek minősítette, ezért a kötelezőbiztosítási kampány közepén betiltotta a bónuszőr szolgáltatás értékesítését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az intézkedés négy biztosítót érint, és azokat az ügyfeleket, akik a kedvezmény hatására sietve elköteleződtek az érintett társaságok valamelyikéhez.

Négy biztosító – Genertel Biztosító Zrt., Generali-Providencia Biztosító Zrt., KÖBE Kölcsönös Biztosító Egyesület, WÁBERER Hungária Biztosító Zrt. – és egy független biztosításközvetítő – Netrisk Első Online Biztosítási Alkusz Zrt. – esetében a PSZÁF megtiltotta a biztosított károkozása esetén is a meglévő bónuszfokozata megtartását, vagy az annak romlásából adódó díjfizetési kötelezettség ellensúlyozását szavatoló biztosítás további nyújtását. Egy millió forintos bírsággal sújtotta a PSZÁF az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.-t, mivel ugyanazt a díjhirdetési hibát követte el, mint egy évvel korábban.

„Szó sincs szándékos átverésről, ám tény, hogy a PSZÁF értelmezése szerint a törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a bónuszőr tevékenységet külön akcióban, kedvezményként forgalmazzák a társaságok” – véli Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs és értékesítési vezetője. A CLB szerint a már megkötött megállapodásokat viszont már nem lehet felbontani, erre sem ad lehetőséget a törvény.

„A bónuszbesorolással azonban nemcsak baleset, hanem hibás nyilvántartás miatt is gond lehet azóta, amióta bevezették az új elektronikus kártörténeti nyilvántartást, az úgynevezett KÁNYA rendszert” – hívta fel a figyelmet Németh. A biztosítók a nyilvántartás egy évvel ezelőtti beélesítése óta automatikusan alapra állítják azoknak az új ügyfeleiknek a bónuszfokozatát – bármilyen magas volt is –, akiknek nem stimmelnek az adataik a központi rendszerrel.

Az érintett autósok azonban így önhibájukon kívül jelentős hátrányt szenvednek. Márpedig a rendszerben tavaly ilyenkor még százezer téves adat volt, és ez alatt az egy év alatt csak a CLB tízezernél is több ügyfélnek segített kibogozni a gépezetbe került hibát.

Nem csak az autóbiztosításoknál változtattak

Mint arról beszámoltunk, számos, a biztosítókat is érintő módosító javaslatot nyújtottak be az adótörvényeket módosító salátatörvényhez a múlt hét végén. Ezek egy része az új kiigazító csomaghoz kapcsolódik, de más módosításokkal is előrukkolt az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága, amelyek közül több a biztosítókat is érinti. Mégis adómentesen nyújtható cafeteria-elem maradhat a megtakarítási célú élethosszig tartó életbiztosítás, a biztosítási adót azonban lehetséges, hogy nem a jellemző kockázat alapján, hanem kockázatonként kell majd megfizetni. A gépjármű-felelősségbiztosítás pedig számla nélkül a jövőben nem fizet a károsultaknak. Jövőre a biztosítóknak a cascóra 15, a vagyon- és balesetbiztosításokra pedig 10 százalékos közterhet kell majd fizetniük ilyen címen.