A legalább nettó 250 ezer forint havi jövedelemmel rendelkezők az országos adatokat messze meghaladó arányban vesznek igénybe banki szolgáltatásokat. Míg a lakosság csupán 34 százalékának van félretett pénze, addig ebben a csoportban a megtakarítással rendelkezők aránya 83 százalék. Ők azok, akik a hiteltermékeket is gyakrabban veszik igénybe: 85 százalékuknak van valamilyen banki kölcsöne szemben az országos 50 százalékos adattal. Fedezett hitellel a megkérdezettek 60 százaléka, fedezet nélküli hitellel 71 százalékuk rendelkezik – áll az elemzésben.
A fedezet nélküli hitelek közül legnépszerűbb a hitelkártya és a folyószámlahitel, ezekkel jellemzően kisebb összegű, mindennapos kiadásaikat fedezik a megkérdezettek, maximum 400 ezer forintot költve el egy-egy alkalommal. Szintén a kisebb összegű vásárlásokat szolgálja az áruhitel, amelyet többnyire műszaki, elektronikai cikkek, valamint háztartási gépek beszerzésére igényelnek.
Magasabb, 800 ezer forintot meghaladó hitelösszeget már kizárólag személyi kölcsön formájában vettek igénybe a válaszadók. Személyi kölcsön esetén az elmúlt évben a leggyakoribb hitelcél az ingatlan-felújítás (31 százalék) és a meglévő tartozás kiváltása (29 százalék) volt. Ennek a hiteltípusnak a használata is elterjedtebb a magasabb jövedelemmel rendelkezők körében: a válaszadók 21 százalékának van ilyen hitele, míg országosan csak 13 százaléknak.
A többség hitelből is megvalósítaná vágyait – főként a nők nyitottak a hitelekre
A válaszadók jövőre vonatkozó terveit, vágyait nagyrészt az anyagi biztonság megteremtése motiválja: így például az otthonteremtés, a megtakarítások gyarapítása, vagy a gyermekek támogatása. Ezeket a célokat nagyrészt meglévő megtakarításaikból tervezik fedezni, azonban a többség a hiteleket sem utasítja el: 58 százalék állította, hogy tervei megvalósítására igénybe venne valamilyen banki kölcsönt. A nők nyitottabbak a hitelre, mint a férfiak: a hölgy válaszadók körében 66 százalék ez az arány.
A hitelből megvalósítandó célok közül előkelő helyen szerepelnek azok, amelyekhez a fedezet nélküli hitelek közül elsősorban személyi kölcsönt vennének igénybe a válaszadók: 17 százalék a lakás energetikai korszerűsítését, 13 százalék a gyermekek támogatását tudná elképzelni hitelből, amire átlagosan 1,2 millió forint kölcsönt vennének fel. A hitelből megvalósítandó célok közt gyakran említették még az autó- (15 százalék) illetve a lakásvásárlást (8 százalék), amelyet autó- illetve lakáshitel segítségével finanszíroznának.
Nem várt kiadások: inkább banktól kérnek kölcsönt, mint ismerőstől
A többség (61 százalék) ugyan egy váratlan kiadás esetén elsősorban a meglévő megtakarításaira hagyatkozna, de – annak hiányában, vagy annak kiegészítésére, illetve az esetleges kamatveszteség elkerülése érdekében – jelentős arányban vonnának be külső finanszírozási forrásokat is az ilyen helyzetek kezelésére. Banki kölcsönt venne fel a váratlan kiadások fedezésére a válaszadók 39 százaléka, családhoz, vagy rokonokhoz pedig 29 százalék fordulna. Váratlan helyzetben átlagosan 825 ezer forint kölcsönt vennének fel, amihez a bankhitelt választók kétharmada (67 százalék) személyi kölcsönt igényelne. Folyószámlahitelt 45 százalék, jelzáloghitelt 21 százalék említett.
Az elővigyázatosság a fő szempont a pénzügyekben – a hitelkeret is a biztonságot növeli
A megkérdezettek nagy része a pénzügyeiben óvatos, az elsődleges szempont számukra a biztonság (90 százalék). Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy állandóan rendelkezzenek egy hitelkerettel, amelyhez szorult helyzetben nyúlhatnak (62 százalék). Nagy arányban vannak azok is (56 százalék), akik úgy gondolják, hogy a banki kölcsönök segíthetnek elérni a céljaikat, megvalósítani vágyaikat, 39 százalék pedig kifejezetten úgy gondolja, hogy a kölcsön jó üzlet lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.