Durva adóztatást jelentett be Lázár János

Az előző két évben, amíg lehetőség volt a külföldi pénzeket kedvezményes adóval visszahozni, 67 milliárd forint érkezett be az országba, ennek 10 százalékát kellett leadózni - mondta el Lázár János államtitkár. Legkevesebb 1000 milliárd forint van még mindig külföldön az NGM tájékoztatása szerint, de nem elképzelhetetlen az 1500-2000 milliárdos összeg sem.

A Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium azt a feladatot kapta, hogy jussanak ennek a pénznek a nyomára. Ezért munkacsoport alakult, amely első lépéseként megkeresi Svájcot. Azzal a kéréssel fordulnak Bern felé, hogy adjanak ki minden, a magyarokat illető információt, hozzák nyilvánosságra minden betétet és betétazonosításra szolgáló adatot. A kormány ezek után 35 százalékos adót vet ki ezekre az összegekre.

Elsőként Svájcot keresik meg, ám más, hasonló lépéseket megtévő országgal ellentétben Magyarország kormánya velük nem tárgyalna, hanem csak az adatok kiadását kéri - mondta Lázár. "Aztán hogy mire megyünk, ismerve a svájci banktitok helyzetét, majd meglátjuk" - fogalmazott. "Egészen megdöbbentőnek tartanám, ha Svájc nem a transzparencia pártján állna" - válaszolta Lázár arra a kérdésre, hogy a közismerten kevés adatot kiadó svájci bankrendszertől miként várják el az adatok kiadását.

Anonim betét lehetősége van Ausztriában, ennek a vizsgálata még felmerülhet, illetve Ciprus jelenthet még kérdést. Velük kétoldalú tárgyalások szükségesek, hogy az ottani offshore pénzek hazajöhessenek. Más témában a kényszernyugdíjazásról szóló újságírói kérdésre válaszolva Lázár azt mondta: ha a nyugdíjasok és a fiatalok közt kell választani, az államnak preferálnia kell a fiatalok elhelyezkedését.

Nyilatkoznak az adószakértők

Üdvözlendő törekvés az adózatlan gazdaság üldözése és az adózatlan jövedelmek felderítése – mondta lapunknak az Ernst & Young adószakértője. Vámosi-Nagy Szabolcs azonban kétségét fejezte ki, hogy Svájc Magyarországnak olyan adatokat adna ki, ami a banktitok alá esik. Például felhozta, hogy legerősebb világhatalomnak, az Egyesült Államoknak is csak terror-, vagy komolyabb bűncselekmény esetében sikerült eredményt elérnie ilyen ügyben Svájccal. Németországnak, Európa legerősebb gazdasági hatalmának kancellári szinten sikerült egy megállapodást kötnie, de ezt a Bundestag végül nem hagyta jóvá. Szerinte egy-két éven belül a kormányzat által tervezett módszerekkel nem lehet hazahozni az adóelkerülési céllal külföldre vitt pénzeket. Olyan megállapodás viszont létezik, amely alapján a magyar állampolgárok Svájcban tartott bankbetétei után anonim módon Svájc egy összegben átutalja a kamatadót.

Nem tűnik átgondoltnak a kormányzat elképzelése – mondta lapunknak a BloChamps Capital Pénzügyi Tanácsadó vezérigazgatója. Karagich István nem tartja elképzelhetőnek, hogy az összes svájci bank minden magyar vonatkozású pénzről adatokat szolgáltasson a magyar kormánynak. Egy tőkére vonatkozó adó esetén az összes számlát külön-külön kellene beazonosítani, ami technikailag kivitelezhetetlen. A Blochamps szerint ahhoz, hogy Magyarországra jelentős pénzek térjenek vissza, vagy ne távozzanak, a hazai adó- és gazdaságpolitikának kellene stabillá és kommunikációjában hitelesebbé válni, kiszámítható és növekedő gazdaságra lenne szükség.