Már csaknem egy hete fizetik a bankok a tranzakciós illetéket az államkasszába. A számlák közötti tranzakciókat alapesetben 2 ezrelékes, a készpénzfelvételt pedig 3 ezrelékes közteher illeti, ezekből az idén összesen 340 milliárd forintot vár az állam, ebből 260 milliárdot a bankoknak kell befizetniük. Emellett még mintegy 140 milliárd forintnyi banki különadó is terheli a szektort, amely a 2011-es évet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 243,3 milliárd forintos veszteséggel zárta, és a tavalyi első kilenc hónapban is veszteséges volt.
Nem meglepő ezek után, hogy a piaci szereplők – a kormány korábbi kommunikációjával ellentétben – még részben sem nagyon nyelik le a tranzakciós illetéket, az idei év elején szinte valamennyi hitelintézet emelte a díjait. Mivel a bankoknak a jogszabályok szerint 60 nappal a hatályba lépés előtt kell közölniük a tranzakciós listáikat, és az Országgyűlés végül a tavalyi év végén az eredetileg tervezettnél magasabb közterheket szavazott meg, februártól a piaci szereplők egy része még tovább emeli a díjakat.
Könnyen lehet, hogy még ezzel sincs vége a drágításnak, a kormány ugyanis megígérte: ha az új típusú közteherből származó bevételek elmaradnak a várttól, tovább emeli a tranzakciós illeték mértékét. Ha ez bekövetkezik, a bankok az eddig látottak alapján valószínűleg ismét módosítják majd a kondícióikat.
Amit már most látni lehet, a korábban húzóterméknek számító „nullás” számlák szinte kivétel nélkül eltűntek a kínálatokból. A Citibank egy az egyben áthárítja a 0 forintos számlacsomaggal rendelkező ügyfelekre az illetéket a kártyás készpénzfelvételeknél és az idegen számlás átutalásoknál, a Raiffeisen „díjnullázójánál” a készpénzfelvétel és az internetes átutalás lett fizetős. A korábban nemzetközi hálózatában is díjmentes készpénzfelvételt propagáló UniCredit Bank január 2-tól érvényes kondíciós listájában még valóban díjmentesek ezek a szolgáltatások, februártól azonban már ez a bank is áthárítja a terhet az ügyfelekre, itthon és külföldön is fizetni kell majd ezért a szolgáltatásért.
A kártyás készpénzfelvétel egyébként szinte minden egyes banknál drágul, vannak azonban olyan hitelintézetek, amelyek a korábban hagyományosan ingyenes tranzakcióként számon tartott kártyás vásárlásnál is áthárítják a díjat. Így tesz például a Budapest Bank és a Raiffeisen is, amelyek egyes számlacsomagjaiknál átterhelik ezt a költséget az ügyfélre. A Raiffeisen januárban még csak 1 ezreléket számít fel, februártól azonban 2 ezrelékkel többe kerül majd minden vásárlás ennek a banknak a kártyáival. A DíjNullázó és Aktivitás számlánál azonban nincs ilyen díj.
A bankok többségénél azonban a kártyás vásárlás egyelőre marad ingyenes szolgáltatás, ez azonban nem azt jelenti, hogy a költségeket más módon nem próbálják meg mégis az ügyfeleken érvényesíteni. Vannak olyan hitelintézetek, amelyeknél a számlavezetés díja emelkedik, és olyanok is, amelynél a kártyák éves díja nőtt meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.