A szakértők szerint minden eurónyi GDP-növekedés 11 eurócenttel növelheti a befektetési alapok állományát. Ugyanakkor arra nem számítanak, hogy a részvénypiacok gyors emelkedésbe kezdenek, és a térség devizáira komoly erősödés vár. Az sem várható, hogy a régió háztartásai megváltoztatják a jelenlegi konzervatív befektetési politikájukat.
Egyes országokban a GDP növekedése is elősegíti majd a befektetési alapok állományának bővülését, a régión belül különösen Lengyelországot, Szlovákiát és Csehországot érinti ez, ezekben az országokban 70-80 százalékkal is nőhet az alapok állománya.
Magyarországon és Szlovéniában lassabb lesz a növekedés, 50, illetve 40 százalékkal gyarapodnak majd az alapok. E két országban a GDP növekedése is lassabb lesz, és ezekben az országokban a kisbefektetők befektetési alapokban kezelt megtakarítása már így is viszonylag magas. A leggyorsabban Bulgáriában és Romániában nőhet az alapok állománya, ahol jelenleg a háztartások még elenyésző vagyont tartanak csak ilyen eszközökben.
Figyelemre méltó egyébként, mennyire optimisták a cseh szakemberek az egyes országok GDP-növekedésével kapcsolatban. Magyarországon például megközelítőleg 50 százalékos GDP-növekedést várnak a következő öt év során, ami a legtöbb elemző várakozásainál lényegesen magasabb. Ez 3 százalékos inflációval számolva 5 százalék fölötti éves növekedést jelentene a következő fél évtizedben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.