Tisztességtelen szerződés: magyar bank ügyében döntött az EU bírósága

Az ítélet olyan ügyben született, amelynek alapja egy magánszemély és egy bank között kötött kölcsönszerződés egyik pontjának esetlegesen tisztességtelen jellegét érintő jogvita. A Fővárosi Törvényszék egyrészről azt kérdezte az Európai Unió Bíróságától, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályok lehetővé teszik-e, hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét észlelő nemzeti bíróság nyilatkozattételre hívja fel a feleket a kérdéses feltétellel kapcsolatban. Másrészt a magyar bíróság arra is kíváncsi volt, hogy a tisztességtelennek tűnő szerződési feltétel vizsgálata során figyelemmel kell-e lenni a szerződés valamennyi feltételére, vagy a vizsgálatnak csak a kérdéses feltételre kell korlátozódnia.

Ítéletében a legfőbb európai igazságszolgáltatási fórum emlékeztetett arra, hogy a nemzeti bíróságnak nem kell mellőznie a tisztességtelen feltétel alkalmazását, amennyiben a fogyasztó a nemzeti bíróság által adott kioktatást követően nem kíván hivatkozni annak tisztességtelenségére. Ezzel összefüggésben a nemzeti bíróság köteles tájékoztatni a feleket arról, hogy tisztességtelen feltételt talált a vizsgált szerződésben. E tájékoztatás azt célozza, hogy a felek megtehessék az ilyen feltétellel kapcsolatos nyilatkozataikat.

A másik kérdésre azt a választ adta az Európai Unió Bírósága, hogy a nemzeti bíróságnak a szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegének értékelése során figyelembe kell vennie a szerződés minden egyéb feltételét is.

Az uniós és az azon alapuló magyar jog értelmében a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti szerződések tisztességtelen feltételei nem kötik a fogyasztót. A luxembourgi székhelyű bírói testület már korábban kimondta azt, hogy a nemzeti bíróságok hivatalból is kötelesek vizsgálni a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató között megkötött szerződésben alkalmazott valamely feltétel tisztességtelen jellegét. Emellett e bíróságok hivatalból is kötelesek bizonyítást folytatni azon ténybeli és jogi elemek kiderítése érdekében, amelyek szükségesek a fogyasztói szerződésekben található feltételek tisztességtelen jellegének értékeléséhez.