OECD: többe kerülhet a szlovén bankok feltőkésítése

Az OECD szerint Szlovénia súlyos bankválsággal szembesül, amely a túlzott kockázatviselés, az állami tulajdonú bankok gyenge minőségű vállalatirányítása, illetve a nem elég hatékony felügyeleti eszközök miatt alakult ki. Egyben figyelmeztetett: a tőkepótlási szükségletek kiszámításához olyan módszertant használtak, amely gyenge és átláthatatlan, így magasabb lehet a tőkehiány.

A párizsi székhelyű gazdasági szervezet ugyanakkor üdvözölte a nem teljesítő hitelek átvételére létesítendő "rossz bank" létrehozására vonatkozó terveket, jóllehet a program nem elég átlátható, és a jelentős részben állami tulajdonban álló bankrendszerben kockázatot jelent az esetleges politikai beavatkozás.

Az OECD szerint a ljubljanai kormányzatnak újabb banki stresszvizsgálatokat kellene lefolytatnia egy robosztusabb módszertan szerint, és a bankok - elsődlegesen részvénykibocsátás útján történő - feltőkésítése előtt nyilvánosságra kellene hozni ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit.

A szervezet ugyanakkor megjegyezte, hogy több bank esetében a piaci értékelés azt jelzi, hogy az állami bankok eszközállományának értékét "lényegében lenullázta" a válság, így az olyan bankokat, amelyek már nem életképesek, be kell zárni. Ilyen esetekben az alárendelt kölcsöntőke, illetve az alacsonyabb rendű tőkeeszközök tulajdonosainak kell a veszteségeket lenyelniük - tette hozzá.

Az OECD makrogazdasági előrejelzése szerint a szlovén gazdaság az idén 2,1 százalékkal esik vissza. A szervezet számításai szerint a szlovén államadósság - markáns reformok hiányában - 2025-re a GDP 100 százalékára nőhet, miközben már eddig, a válság kezdete óta kétszeresére, azaz 47 százalékra nőtt.

"A nehéz gazdasági körülmények, és a nemzetközi környezet lehetséges további romlásának ismeretében Szlovénia elhúzódó visszaesés, és a pénzpiacokhoz való hozzáférés ellehetetlenülésének kockázatával áll szemben" - fogalmazott az OECD.

A szervezet szerint a ljubljanai kormányzatnak növelnie kellene a versenyhatóság erejét, fokozatosan emelnie kellene a nyugdíjkorhatáron, a magasabb jövedelmű állampolgárokat ki kellene szorítania a családi jóléti juttatások rendszeréről, továbbá csökkentenie kellene a munkanélküli segélyt, valamint javítani az oktatási és egészségügyi rendszer hatékonyságán.