A Nikkei tavaly november óta a múlt hétig szinte folyamatosan emelkedett, és mintegy 90 százalékot erősödött. Emiatt az elemzők többsége természetesnek tartja a korrekciót. Sokan Japánban is úgy érezték, eljött a profitrealizálás ideje: a tokiói pénzügyminisztérium adatai szerint a május 19. és május 25. között japán rezidensek 122 ezer milliárd jen (121 milliárd dollár) értékben adtak el részvényeket és kötvényeket.
Miközben a részvények ára csökken, a japán állampapírok hozama csökkent. A 10 éves kötvények hozama kedden 6 bázisponttal, 0,88 százalékra csökkent.
Mi indíthatta el az eladási hullámot?
Lars Christensen, a Danske Bank vezető elemzője 5 okot sorolt fel.
Az első a legnyilvánvalóbb: egyszerűen egy piaci korrekció zajlik, a kockázatos eszközök több mint 6 hónapos rallyja után eljött a profitrealizálás ideje. Több tőzsde – így például az egyesült államokbeli, a japán vagy a német – technikailag túlvettnek tekinthető, ami általában előbb vagy utóbb korrekcióhoz vezet.
A második ok ennél sokkal fontosabb. A Federal Reserve elnöke, Ben Bernanke kongresszusi meghallgatása után több piaci szereplő arra a következtetésre jutott, hogy a Fed gyorsabban csökkenti az eszközvásárlási programját, mint amilyen ütemben az USA gazdaságának helyzete javul.
Harmadszor, a Fed-féle „kivezetéstől” való félelem valószínűleg elindíthatja azokat a szerintünk még korai spekulációkat, amelyek szerint a Bank of Japan is elkezdheti visszafogni a monetáris lazítás programját. Ezeket az aggodalmakat táplálhatták egyes japán kormánytisztviselők szerencsétlen nyilatkozatai a szigetország deviza- és kötvénypiacáról. Ha tehát a piac elkezd attól tartani, hogy a Bank of Japan is lassítja a tempót, az jó okot szolgáltathat a befektetőknek arra, hogy a „japán kereskedésből” is kivegyék a profitot.
A negyedik – és valószínűleg a közvetlen kiváltó – oka a csütörtöki eladási hullámnak az, hogy felerősödtek a kínai gazdaság folyamatos és meglehetősen erőteljes lassulása miatti aggodalmak is.
Ötödször, a makrogazdasági adatok már egy ideje negatív meglepetéseket keltettek anélkül, hogy a piaci reagált volna rájuk. A túlvett piacokat figyelembe véve nem kizárt, hogy az egyesült államokbeli monetáris lazítás kivezetéséről szóló hírek nyomán a piacok valamelyest újraértékelték az elmúlt hónapokban közzétett adatokat.
Lars Christensen cikke itt olvasható.
A nagy japán kísérlet
Két évig tartó csűrés-csavarás után Japánban elindult az a paradigmaváltás, amely az optimisták szerint végül kiemeli az országot a negyedszázados stagnálásból, mások szerint viszont tovább rontja majd a helyzetet. Miközben a viták természetes módon Japán gazdasági, pénzügyi és a politikai manővereire koncentrálnak, a kísérlet nem biztos, hogy a szigetországban dől el – véli Mohamed El-Erian, a Pimco vezérigazgatója.
A japán jegybank havonta 75 milliárd dollár értékben vásárol értékpapírokat (ez relatíve háromszor akkora mennyiség, mint amennyit jelenleg a Fed „lazít”). Sok évnyi defláció után a jegybank 2 százalékos inflációs célt tűzött ki, amelyet két éven belül el akar érni. A pénzügyi piacok gyorsan reagáltak. A japán tőkepiac 55 százalékkal erősödött azóta, hogy a paradigmaváltás megjelent a befektetők radarjainak képernyőjén. A jen ezzel párhuzamosan gyengülni kezdett, és még a küszködő euróval szemben is több mint 20 százalékot veszített értékéből. Mindez a gazdaságpolitika transzmissziós mechanizmusának része. A részvénypiacok erősödése a belföldi befektetőknek kedvez, növelve annak valószínűségét, hogy többet költenek („vagyonhatás”). Ettől újjáéledhetnek a vállalatok „állati ösztönei” is, bővülnek a beruházások, új üzemek épülnek, és emelkednek a bérek is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.