Az első hosszabbítás szerint egyébként március végéig léphettek be a védőernyő alá az adósok, addig a határidőig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint március végéig az érintettek körülbelül egyharmada élt a lehetőséggel.
Azóta intenzív médiakampánnyal is igyekszik felhívni a potenciális ügyfelek figyelmét erre a lehetőségre a Magyar Bankszövetség, a kormány és a jegybank.
A nagybankok közül a Raiffeisennél már tavaly év végén bekerült a rendszerbe az érintett ügyfelek közel 60, és az állomány csaknem 70 százaléka, más bankoknál viszont lényegesen szerényebbek voltak a mutatók.
Az Axánál is viszonylag magasak az arányok, ott a nem egészen 30 ezer ügyfél közül több mint 18 ezer, vagyis az ügyfelek több mint 60 százaléka igényelte a kedvezményt. A Budapest Bank is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy mostanra a jogosult ügyfelek több mint 50 százaléka lépett be a konstrukcióba.
Más hitelintézeteknél viszont még lényegesen alacsonyabb a részvételi arány, és az sem pörgette fel az igényléseket, hogy vészesen közeledik a belépés végső határideje.
Az OTP-nél 110 ezer árfolyamgátra jogosult ügyfél van, eddig viszont csak 38 ezren nyújtották be az igényüket, és közülük 35 ezerrel szerződött le a bank. Ennél jobb a helyzet az FHB-nál, ott március végén már 42 százalékos volt a részvételi arány. Az MKB Banknál – ahol a jogosultak közel 40 százaléka kezdeményezte eddig az árfolyamrögzítést – például azt tapasztalják, hogy az elmúlt pár hónapban már jelentősen csökkent az érdeklődés a konstrukció iránt.
Az árverezési moratórium megszűnése óta összesen 20912 lakást jelöltek ki kényszerértékesítésre a hitelintézetek.
Az árverezési moratórium megszűnése óta összesen 20912 lakást jelöltek ki kényszerértékesítésre a hitelintézetek. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.