A belföldi bankok elkötelezettebbek

Nyugat-Európában a hazainak minősülő hitelintézetek darabszámban 80-90 százalékos képviselnek, és ez a helyzet Magyarországon is - mondta Hegedűs Éva, a Gránit Bank vezérigazgatója a Világgazdaság Mit ér a bank, ha magyar? című konferenciáján. Mérlegfőösszegben viszont nyugaton 80-90 százalékos arányuk van, nálunk pedig csak 40 százalék. A hazai hitelintézetek a hitelezési aktivitásukat a válságot követően mindenhol kevésbé csökkentették, mint a külföldiek.

Nem a külföldi vagy a hazai bank jobb, az a bank jobb, amelyik jobb menedzsmenttel, jobb termékekkel rendelkezik, de a belföldi bankok elkötelezettsége mégis erősebbnek tűnik – hangsúlyozta a szakember. A magyar bankrendszerben még van növekedési lehetőség, a GDP-arányos hitelállomány alacsonyabb az uniós átlagnál, a bankkártyák száma sem éri el a nemzetközi szintet, a kártyás tranzakciók volumene is alacsony, a GDP 6 százalékát teszi ki, míg Európában 15 százalék körül van.

Nemzetközi összehasonlításban hatalmas visszaesés következett be a magyarországi hitelezésben, árfolyamszűrten 21,6 százalékkal csökkent a volumen. Európában és az Egyesült Államokban azóta nagyjából visszatért az állomány a válság előtti szintre. A magyarországi hatalmas visszaesés oka a devizahitelezés lehetett. A külföldi anyabankok csak a szükséges tőkét biztosították a válság óta Magyarországon, a forrásokat odavitték, ahol nyereségesen tudtak működni. A magyar bankrendszer hitelezési vesztesége 2006 és 2012 között kumuláltan meghaladta a 2 ezer milliárd forintot, ez is hozzájárult a feltételek szigorításához, ami szintén visszavetette a hitelezést. A mostani növekedési hitelprogram viszont remélhetőleg javít majd a helyzeten.