Kevesebb a bedőlt hitel – Sokat segített a forint erősödése

A második félévben csökkent a bedőlt lakossági hitelek volumene – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A statisztikák szerint június végén a 90 napon túl késedelmes háztartási hitelállomány 1184,6 milliárd forint volt, csaknem 56 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző negyedév végén. Az adat viszont csalóka is lehet, a második negyedévben ugyanis sokat erősödött a forint, így a március végén még 250 forint körül járó svájci frank árfolyam június végére 240 forint alá süllyedt. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor gyakorlatilag a március végi szinten maradt a bedőlt hitelek mennyisége. A teljes lakossági hitelvolumen is apadt a negyedév során részben a már említett árfolyamhatásnak köszönhetően, részben pedig azért, mert a háztartások továbbra is nettó hiteltörlesztők, a második negyedévben csaknem 250 milliárd forintnyi hitelt fizettek vissza, miközben az újonnan felvett kölcsönök mennyisége csak 172,6 milliárd forint volt.

A teljes bruttó hitelállományon belül így a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya csak minimális mértékben csökkent 18 százalékról 17,96 százalékosra. A legkritikusabbak továbbra is a deviza jelzáloghitelek. A külföldi fizetőeszközben nyilvántartott 90 napon túl késedelmes lakáscélú hitelek mennyisége ugyan 7 milliárd forinttal 300 milliárd forint alá csökkent a vizsgált három hónapban, a banki portfóliók mégis romlanak. Ennek az az oka, hogy a törlesztések miatt a teljesítő hitelek mennyisége még gyorsabban apad, mint a bedőlt kölcsönöké, így a nem teljesítő hitelek aránya már 16,5 százalék fölött van. A szabad felhasználású deviza jelzáloghiteleknél is tovább romlott a helyzet. A forintban nyilvántartott bedőlt tartozás ugyan csaknem 10 milliárd forinttal 442,9 milliárd forintra csökkent, az árfolyamváltozás és a teljesítő hitelek törlesztése miatt viszont a teljes portfólión belül a 90 napon túl késő hitelek aránya 1,2 százalékponttal 26,33 százalékra nőtt.

A forintban eladósodott jelzáloghitelesek helyzete is romlott március és június között. A piaci alapú forint lakáshiteleken belül a bedőlt kölcsönök mennyisége 89,6 milliárd forintra nőtt, a bedőlt hitelek aránya 14,83 százalékosra emelkedett. A szabad felhasználású forint jelzáloghiteleknél még rosszabb a helyzet, a bedőlt hitelek állománya 117 milliárd forint fölé emelkedett, a nem teljesítő kölcsönök aránya is nőtt, 28,83 százalékon állt az első félév végén. A számokból kitűnik: a magasabb, de kiszámíthatóbb törlesztőrészletet választó forinthitelesek sincsenek jobb helyzetben, mint a deviza lakáshitelesek, a bedőlt kölcsönök aránya ugyanis az ő esetükben is hasonló. Egyedül a támogatott forinthitelesek fizetik viszonylag precízen a tartozásukat, körükben alig 4 százalék a nem teljesítő hitelek aránya.
A hitel/fedezet arány javult

A forint erősödésének köszönhetően a hitel/fedezet arány valamelyest javult a második negyedévben. A deviza alapú lakáshitelek esetében a 90 százalék fölötti hitel/fedezet arányú állomány aránya 55 százalékosra csökkent. A szabad felhasználású deviza jelzáloghiteleknél is javult ez a mutató, a 90 százalék fölött megterhelt ingatlanok aránya 36,4 százalékos lett. Mindkét hiteltípusnál több mint 2 százalékpontnyit javult a hitel/fedezet arány.

A forinthiteleknél lényegesen alacsonyabbak ugyanezek a mutatók. A forint lakáshiteleknél például mindössze 12 százalékos a 90 százalékosnál jobban megterhelt ingatlanok aránya, a támogatott lakáshiteleknél pedig a 10 százalékot sem éri el.