IMF-ötlet: Háborúk és katasztrófák után szokták elvenni az emberek pénzét

A magánvagyonoknak a Nemzetközi Valutaalap elemzői által tárgyalt kényszeradóztatása egyértelmű izgalmat keltett - írja a Der Standard. A bécsi lap szerint az IMF javaslatára adott eddigi reagálásokból arra lehet következtetni, hogy ehhez aligha tapasztalható hozzájárulás.

Bár még csak ötlet szintjén, de új javaslattal rukkolt elő az IMF az euróövezeti válság megoldására: ne csak az államok, de a polgárok maguk is járuljanak hozzá az euróövezeti adósság rendezéséhez - írta a Focus Online német hírportál. A lap szerint a Welt am Sonntag szerkesztősége az IMF legutóbbi jelentésében egy olyan megoldás vázlatára bukkant, amelynek értelmében egyszeri tíz százalékos adót kellene kivetni az európai polgárok megtakarításainak nettó, azaz a magánadósság feletti részére. Az euróövezeti adósság ennek köszönhetően egy csapásra a 2007-es szintre esne vissza. GDP-arányosan az euróövezeti államadósság akkor 66 százalékon állt, szemben a 2012-es 91 százalékkal - írja a Focus Online.

A Der Standard szerint a takarékbetétekben elhelyezett pénz jelenleg is veszteséges befektetésnek tekinthető. Az egy napra elhelyezett betétek átlag 0,4 százalékkal kamatoznak, az inflációs ráta pedig ennél magasabb. Az osztrák polgárok pénzének csaknem a fele takarékszámlákon hever.

Stephan Schulmeister, a Wifo intézet gazdaságkutatója nincs jó véleménnyel a „kényszeradóról”. A Der Standardnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy ilyen műveletet háborúk vagy katasztrófák után végeztek, hogy teljesen új kezdetet tegyenek lehetővé.

Szerinte fokozatos megoldásokat kellene bevezetni, amelyekkel a jelenlegi pénzügyi rendszer problémái kiküszöbölhetők lennének. Ám egy olyan nagy lépés, mint kényszeradó bevezetése, jelentős bizalmi válságot jelentene, az emberek akaratlanul is többet takarékoskodnának, és kevesebbet költenének, valamint a vállalatok is jegelnék a beruházásaikat.

Az osztrák közgazdász úgy véli, hogy az IMF javaslatot nem lehet követelésként értékelni.

Thorsten Polleit, a Degussa-Goldhandel vezető közgazdásza szerint egy ilyen lépés az euróövezeti pénzügyi vagyon nagy részét megsemmisítené. "Az euróövezeti adósság GDP-arányosan (a stabilitási paktumnak megfelelő) 60 százalék alá csökkentéséhez 3000 milliárd eurót, a nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékát kellene beáldozni" - fogalmazott. "És ebben még nincs benne a bankok adóssága" - tette hozzá.