Ez az év is a befektetési alapoké lehet Magyarországon

A tartósnak ígérkező alacsony kamatkörnyezet miatt a háztartások figyelme méginkább a kockázatosabb megtakarítási formák felé fordulhat, és ennek a folyamatnak a befektetési alapok lehetnek a legnagyobb nyertesei – derül ki pénzügyi szolgáltatók elemzéseiből. A K&H Alapkezelőnél felhívták a figyelmet: az alacsony kamatok és a növekvő reálbérek nyomán a teljes megtakarításokon belül mintegy 10 százalékkal növekedett a befektetési alapok aránya 2012 év eleje óta, ami azt jelenti, hogy maga a befektetési alap piac 43 százalékkal, azaz mintegy 900 milliárd forinttal bővült az elmúlt közel két évben. Emellett a befektetési alapok népszerűsége szempontjából is átrendeződött a piac. Bár továbbra is a pénzpiaci alapok képviselik a legnagyobb kategóriát a hazai befektetési piacon, ebben helyezik el a legtöbb pénzt, súlyuk azonban jelentősen, 3 százalékponttal csökkent az elmúlt egy évben. Ezzel párhuzamosan a kötvényalapok aránya mintegy 5 százalékponttal, a vegyes, illetve az abszolút hozamú alapok aránya pedig 3-3 százalékponttal növekedett. „Az idén is fennmaradó alacsony kamatkörnyezet miatt a továbbiakban ez a trend folytatódhat, és a magasabb hozamlehetőséget nyújtó kötvény- és részvényalapok iránti kereslet fokozódására számítunk” – mondta el Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.

A régiós országok piacai pedig a K&H Alapkezelő szerint sok tekintetben hasonlítanak a magyarhoz: Csehországban például a befektetési alapok szerkezeténél egyértelműen az látható, hogy míg 2011-ig a pénzpiaci alapok voltak a legnépszerűbbek, addig az elmúlt két évben ezt a szerepet átvették a kötvényalapok, valamint a vegyes alapok aránya is növekedést mutat. „Ez a trend azért is érdekes számunkra, mert Csehországban immár 3-4 éve vannak nagyon alacsony, 1 százalék körüli szinten a lakossági betéti kamatok” – emelte ki Zobor Zsuzsanna.

A Pioneer Investments tegnap megjelent elemzése pedig arra mutat rá, hogy a háztartások portfólióinak kockázat-hozam vizsgálata országokra bontva is igazolja a nagyobb kockázat, magasabb hozam elvét, de ez nem jelenti azt, hogy a megtakarítási szokások mindenütt optimális kombinációt eredményeznének. Az Egyesült Államokban a megtakarítók messze a legmagasabb kockázatot vállalják a vizsgált országok közül befektetéseik során, ám ezt a hozamok is visszaigazolják, hiszen 1996 és 2012 között évente átlagosan 7,3 százalékos hozamot realizáltak pénzügyi vagyonukon.

Ugyancsak arányosnak mondható az angolok valamivel kisebb kockázatviselési hajlandóságához párosuló 6,3 százalékos hozam. Ezzel szemben a portugálok nagyobb kockázatvállalása alig valamivel öt százalék feletti historikus hozamot generált. Európa többi részén a megtakarítók sokkal óvatosabbak, és ez a hozamokon is meglátszik, amelyek 2 és 4,6 százalék között ingadoznak. Az eltérő kockázat-hozam arányok kialakulása egyértelműen annak köszönhető, hogy az egyes országokban a tipikus pénzügyi termékkosár nagy különbségeket mutat: Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a háztartások közvetlen kötvény- és részvénybefektetései, illetve menedzselt portfólióbefektetései hagyományosan 70 százalék körüli súlyt képviselnek a pénzügyi vagyonban, míg a kontinentális Európában ez az érték 40 százalék körüli.