Nem kell a rossz adósoknak sem az árfolyamgát

Valamelyest nőtt az érdeklődés az árfolyamgát iránt, amióta kibővítették a jogosultak körét – számoltak be lapunknak a hitelintézetek. Roham nincs, de a törvénymódosítást azért többen kihasználják. Az OTP-nél például november óta az igénylők 40 százaléka olyan ügyfél volt, aki korábban nem volt jogosult a kedvezményre, a Budapest Banknál is jellemzően azok érdeklődnek, akiket korábban kizártak volna a konstrukcióból, mert valamilyen fizetéskönnyítő program alatt álltak, vagy 90 napnál régebben lejárt tartozást görgettek maguk előtt.

Nem minden banknál ugrottak rá viszont a rossz adósok is az árfolyamgátra. A K&H szerint például az, hogy november óta megnőtt a konstrukciót igénylők száma, alapvetően annak köszönhető, hogy eltörölték az eredetileg felvett hitelösszegre vonatkozó 20 millió forintos felső korlátot, vagyis nem annyira a rossz adósok, mint inkább a magasabb tartozással rendelkező ügyfélkör használja a lehetőséget. Az Erste Banknál is csak mérsékelt az érdeklődést tapasztalnak az árfolyamgát iránt a rossz adósok körében. 

A legfrissebb, novemberi jegybanki adatokban egyébként még a bankok által tapasztalt mérsékelt érdeklődés sem nagyon látszik, a tavalyi év utolsó előtti hónapjában 316 ügyfél kötött ilyen szerződést a bankjával, ez mindössze 105-ttel több, mint októberben, holott a potenciálisan érintett, 90 napon túli késedelembe esett deviza jelzáloghitel-szerződések száma lapunk becslése szerint legalább 70 ezer körül lehet.

Hogy nincs tolongás, az nem meglepő azok után, hogy a jó adósok is vártnál kisebb arányban léptek be az árfolyamgátba. A jegybank pénzügyi stabilitásról szóló legfrissebb jelentése szerint a devizahiteleseket három fő tényező tántorította el a konstrukciótól. 30 százalékuk attól tartott, hogy később túl magas lesz a törlesztőrészlet, a negyedük jobb mentőcsomagra várt, húsz százalékuk pedig a bizalomhiány miatt mondott nemet az árfolyamgátra.

Kérdés persze, hogy a rossz adósok, ha az árfolyamgát révén most kedvezményhez is jutnak, hosszabb távon is megmenekülnek-e. A konstrukcióba korábban kizárólag a teljesítő adósok léphettek be, és náluk többnyire működött is kedvezmény. Aki belépett az árfolyamgátba, és ezt követően 90 napon túli késedelembe esett a törlesztéssel, az kikerült a védőernyő alól, ez pedig kevesekkel történt meg. A CIB-nél az árfolyamgátasok 7, az Axa Banknál 6, az OTP-nél mindössze 5 százaléka vált az elmúlt szűk két esztendőben nem fizető adóssá.

A novemberi törvénymódosítás viszont a jövőben kettős hatással lehet erre a folyamatra. Az, hogy 180 napra növelték a maximális törlesztési késedelmet, amivel kizárhatók az adósok, azt eredményezi, hogy – legalábbis rövidtávon – kevesebb adós esik ki a programból. Azt azonban több bank is elismeri, hogy a rossz adósok árfolyamgátba lépése miatt hosszabb távon megnőhet azok száma, akik kikerülnek a védőernyő alól, mert ismét nem teljesítő hitelesekké válnak. Ezt a jegybank adatai is alátámasztják, tavaly szeptemberre például a korábban átstrukturált deviza lakáshitelek 43, és a szabad felhasználású deviza jelzáloghitelek 49 százaléka vált nem teljesítővé.

Javíthat a cafeteria
Javíthat a hitelportfóliók minőségén, hogy a jogszabályok szerint az idéntől már a lakáshitelt is törleszhetik a cafeteria keretükből a dolgozók – mondják a bankok. A K&H szerint nehéz becslést adni arról, hogy az ügyfélkör milyen mértékben használja majd a cafeteriát lakáshitel törlesztésére, de a bank szakértője úgy véli, hogy amelyik cég beemeli a lehetőséget a cafeteria rendszerébe, ott a potenciális igénybevevők nagy többsége kérni fogja. Ugyanígy gondolják a Budapest Banknál is. 

A bankok egy része munkáltatóként maga is felvette a cafeteria-elemek közé ezt a tételt. A K&H-nál bekerült a válaszható elemek közé, a Budapest Banknál pedig a munkáltatói kölcsönt már korábban is fizethették cafeteriából az alkalmazottak.