Nem tesz jót a Raiffeisennek a találgatás

Nem fogadta el a Raiffeisen Bank International (RBI) AG a magyarországi leánybankjára a Széchenyi Banktól beérkezett vételi ajánlatot, mert túl alacsonynak találta azt – írta tegnap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Reuters hírügynökség. Arra szerda estig kellett várni, hogy a Raiffeisen osztrák anyabankja hivatalosan is közölje: a legutóbbi ajánlat alapos áttekintése után úgy döntött a Raiffeisen Bank International, hogy jelenleg, a mostani feltételekkel, inkább nem adja el magyarországi leányvállalatát.

Pedig az elmúlt napokban felgyorsultak az események a 2012 végén bő 2100 milliárdos mérlegfőösszege alapján hatodik legnagyobb magyarországi hitelintézet körül: a Magyar Hírlap hétvégén arról írt, hogy a Széchenyi Kereskedelmi Bank ajánlatot tett rá, majd kedden a napi.hu már jelképes, egy eurós ajánlatról számolt be.

Az osztrák anyabank kedden megerősítette, hogy érkezett ajánlat a hitelintézetre, ám ennél több információval nem szolgált. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter viszont – bár a sajtóban már „szinte biztos” megegyezésről szóltak a hírek – kedd esti nyilatkozatában már kissé hűtött a kedélyeken: közlése szerint még nagy tételben nem fogadna, hogy ez a tranzakció be is fog következni. Hozzátette, hogy ez a bank hosszú éveken keresztül nyereséget hozott a tulajdonosainak, és ha most átmenetileg el is gondolkodnak azon, hogy el kellene adni, az sem zárható ki, hogy a végén meggondolják magukat. Varga Mihály nem erősítette meg azt a lapértesülést, hogy a kisebbségi állami tulajdonban lévő Széchenyi Kereskedelmi Bank ajánlatot tett a Raiffeisen magyarországi leánybankjára. Azt mondta, hogy a tárgyalásokat az érintettek tudnák megerősíteni.

Kifejtette ugyanakkor, hogy a magyar államnak, mint az említett kis bank kisebbségi tulajdonosának arra kell figyelnie, hogy az adófizetők pénze megfelelően hasznosuljon. Ha úgy látják, a magyar államnak nem érdeke az, hogy banki tranzakciókban vegyen részt, akkor határozottan ki kell fejteni ezt az álláspontot, és ki kell mondani, hogy ez nem támogatható. Hozzátette: „még nem tartunk itt”. A Széchenyi Bank természetesen nincs egy súlycsoportban a Raiffeisennel, ám a 49 százalékos állami tulajdoni hányad alapján elvben nem lehetetlen akár a vételár kifizetése, akár a bank jelenleg veszteséges működésének finanszírozása.

A Raiffeisen Bank vételára szempontjából – ha az osztrák tulajdonos végül mégis az eladás mellett döntene majd – persze meghatározó szerep jut annak, hogy az új tulajdonosnak meddig kell még veszteséges működést finanszíroznia, bárki is legyen a vevőjelölt. A Raiffeisen megvételével viszont bárki gyorsan stabil állásokat építhetne ki a magyar piacon: mérlegfőösszege alapján a Raiffeisen Bank piaci részesedése – a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartott mérlegadatok alapján – hozzávetőlegesen 7,6 százalékos. Emellett 2012 végén a magyarországi leány – konszolidált, IFRS adatok szerint – 1285 milliárdos nettó hitelállományt kezelt, 1436,5 milliárdos ügyfélbetét-állomány mellett.

A bank sorsával kapcsolatos találgatások ugyanakkor – az ügyfelekben erősödő, bár alaptalan bizonytalanság nyomán – feltehetően nem tesznek jót az üzletmenetnek.

Kettészakadt élmezőny

A hazai bankszektort több, a működését hátrányosan befolyásoló hatás is érte az elmúlt években: így a különadók, vagy a nem teljesítő hitelek állományának emelkedése. Az egyes nagy szereplőket viszont eltérően érintették ezek a hatások: több nagybank most is nyereségesen működik – így az OTP, a K&H, az UniCredit vagy a Budapest Bank –, ám többen évek óta jelentős veszteségeket görgetnek maguk előtt. Ez utóbbiak közé tartozik a Raiffeisen is, amely még a múlt év első felében is 25,18 milliárd forintos adózott veszteséget produkált.