Egy hete tette közzé a jegybank a hitelintézeti szektor előzetes eredményadatait, és a számokat értelmező közleményben egyebek között arról írt, hogy a hitelintézetek 2013. évi összesített adózás előtti eredménye elérte a 155 milliárd forintos nyereséget, szemben a 2012. évi 91 milliárd forintos veszteséggel. A Magyar Bankszövetség szerint viszont több jelentős, kedvezőtlen tétel van az elmúlt évi gazdálkodásban, amelyekre fel kell hívni a figyelmet.
A szektor piaci nyereségének kiszámításába nem célszerű például bevonni a speciális pénzügyi intézmények, az MFB, a Keler és az Exim nyereségét. Ez egyébként adózás előtt 15,7 milliárd, adózás után 12,7 milliárd forint volt tavaly. A speciális szereplők eredményét kiszűrve a kereskedelmi bankok, a fióktelepek és szövetkezeti formában működő hitelintézetek nettó nyeresége mindössze 62,3 milliárd forint volt – hívta fel a figyelmet Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára.
A tiszta képhez még tovább kell szűrni az adatokat – állítja Gyuris Dániel, a szövetség alelnöke. A leánycégek által fizetett mintegy 59,4 milliárd forintnyi osztalékot ugyancsak megalapozott levonni a végösszegből. Ez a jövedelem ugyanis nem a magyarországi bankoknál, hanem külföldön működő vagy nem banki tevékenységet végző, hazai leánycégeknél keletkezett. Az osztalékoktól is megtisztított nettó profit 2,9 milliárd forint volt a szektorban.
A bankszövetség szerint a szektor eredményét ezen kívül rendkívüli tételek is befolyásolták, a kombinált eszközökkel történt tőkerendezések szektor szinten 120 milliárd forintot tettek ki. Mindezt figyelembe véve a szakértők úgy kalkulálnak, a bankszektor osztaléktól és rendkívüli tételektől megtisztított adózott eredménye 111,8 milliárd forint veszteség volt tavaly.
A tulajdonosok profitelvárása lényegesen magasabb, mint amennyit a hitelintézeti szektor kitermelt az utóbbi években, 2008 előtt éves szinten 140-600 milliárd forint között volt a nemzetközileg elvárható nyereség, a válság hatására azonban veszteségbe fordult az eredmény. A külföldi banktulajdonosok korábban is a megtermelt nyereség jelentős részét visszaforgatták a magyarországi piacba, 2008 óta viszont a behozott tőke mennyisége 600 milliárd forinttal meghaladta a kivitt osztalékét.
Gyuris szerint a szektort sújtó extrém magas terhek miatt eleinte a nagyobb, majd fokozatosan az egyre kisebb cégek is elpártolhatnak a magyar bankoktól, emellett a szolgáltatás relatív színvonala is csökkenhet. A bankok tavaly 215 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket, 126 milliárd forintnyi bankadót, 18 milliárd forintnyi hitelintézeti járadékot fizettek be extra teherként a költségvetésbe, emellett 60-65 milliárd forintnyi vissza nem igényelhető áfa, és 77 milliárd forint munkabérre rakódó teher, 38 milliárd forintnyi társasági és 20-30 milliárd forintnyi egyéb adó is terhelte a szektort. Így a bankszektor több mint 560 milliárdos éves adóbefizetéssel, 38 ezer alkalmazottal Magyarország egyik meghatározó adófizetőjének számít.
Veszteséges az Erste
Az Erste AG pénteken tette közzé tavalyi évről szóló gyorsjelentését. A pénzügyi csoport nettó nyeresége a kisebbségi érdekeltségekre jutó eredmény levonása után 61 millió euró volt, ez töredéke a 2012-esnek, ami 483,5 millió eurót tett ki. A magyarországi leány eredménye is romlott. A gyorsjelentés szerint az itteni Erste adózás utáni vesztesége a kisebbségi részesedésekre eső eredmény levonása után 108,9 millió euró volt, egy évvel korábban még csak 55,1 millió euró volt a veszteség. A romló eredményben a gyorsjelentés szerint szerepe volt a tranzakciós illetéknek is, amely az Erste esetében tavaly 45,5 millió eurót tett ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.