Újabb magánnyugdíjpénztár tűnik el

Újabb magánnyugdíj-pénztár adta be a kulcsot. Ma döntött az ING küldöttgyűlése arról, hogy a pénztár beolvad egy másik kasszába, a korábban Axa néven működött Horizontba. A pénztár küldöttgyűlésén három opció közül választhattak a jövőt illetően, az egyik az önálló pénztárként való további működés, a másik a végelszámolás, a harmadik pedig a másik kasszába való beolvadás volt. A küldöttek végül ez utóbbi mellett döntöttek, ami valószínűleg a legjobb esélyt jelenti a fennmaradásra, az Axa pénztára ugyanis az egyik legtőkeerősebb intézmény a megmaradtak közül, miután a francia biztosító itteni leánycégeinek a támogatását is élvezi. Hogy meddig tarthat ki azonban akár a Horizont, akár a maradék három magánnyugdíjpénztár, az MKB, a Budapest és a Szövetség (korábban Allianz) a jelenlegi jogszabályi környezetben, még nem lehet tudni.

A magánnyugdíjpénztárak kálváriája 2010 őszén kezdődött, amikor a kormány úgy döntött, a kasszákba kerülő munkavállalói járulékok a továbbiakban az állami nyugdíjkasszát gazdagítják majd. Nem sokkal később pedig hoztak egy törvényt a pénztártagok visszalépésének lehetőségéről az állami nyugdíjrendszerbe is, amiben leszögezték azt, hogy a pénztárban maradók „kiszerződnek” az állami nyugdíjrendszerből, vagyis állami nyugdíjra nem lesznek jogosultak, hiába is fizetik a járulékokat. Ez a tagok nagy részét arra késztette, hogy visszalépjen az állami nyugdíjrendszerbe. A maradóknak eközben személyesen kellett jelentkezniük a nyugdíjfolyósítónál, hogy nyilatkozzanak a pénztári tagságuk megtartása mellett. A visszalépők még jutalmat is kaptak az államtól, 2010 nyarán megkaphatták az úgynevezett reálhozamot, vagyis a befizetéseiken az infláció fölött keletkezett hozamot.

Eközben a pénztárak működését igyekezett ellehetetleníteni a kormányzat, a kasszák működésére elvonható összeget a tagdíjbefizetések 0,9 százalékában maximálták a korábbi 4,5 százalék helyett. Ez már önmagában súlyos nehézséget jelentett a szektor számára, miután azonban a korábbi ígéretekkel szemben a munkavállalói járulékokat mégsem kapták meg a kasszák a megmaradt tagok után, így gyakorlatilag lenullázódtak a tagdíjak. Nullának pedig a 0,9 százaléka is nulla, így a pénztáraknak minimális működési bevétele maradt. Ennek az lett az eredménye, hogy a magánkasszák tavaly 757 millió forintos veszteséggel zárták az évet, vagyis minden pénztártag után nagyjából 12 ezer forintos vesztesége van évente a szektornak. Ha ez így folytatódik, nem kétséges, hogy néhány éven belül az összes piaci szereplő lehúzza majd a rolót. A lehetetlen küldetést láttán több pénztár döntött az elmúlt években a végelszámolásról, illetve a más pénztárakba való beolvadásról.

Az államhoz került 3 ezer milliárd forintnyi egykori magánnyugdíj eközben két és fél év alatt gyakorlatilag lenullázódott. Az ÁKK honlapja szerint január végén mindössze 100 millió forint volt már csak meg a pénzből. Az alap vagyona 2011 májusában még 2945,3 milliárd forint volt, 2013 végéig a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint további 47 milliárd forintot utaltak át az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatt a kasszák.

A mintegy 3 ezer milliárd forintnyi nyugdíjvagyonból az ÁKK honlapján lévő adatok szerint 2011-ben 233,2 milliárd forint ment el a reálhozamok és tagdíjkiegészítések kifizetésére. Ezekkel kapcsolatban is számos botrány volt főleg annak köszönhetően, hogy a pénztártagok nem értették, mit is jelent a reálhozam, hogy nekik csak a hozam inflációt meghaladó része jár vissza, aminek sokszor kevés köze van a számlaegyenleg méretéhez éppúgy, mint a nominálisan számolt hozamhoz. Bizonyos időszakokban – például 2009 után – belépett tagok a befizetéseik arányában mérve kifejezetten sok pénzt kaptak vissza, mások viszont keveset. Azon is sok múlott, hogy melyik pénztár melyik portfóliójában tartotta valaki a megtakarítását, és bizony elúszott a reálhozam azok számára, akik rossz időben rosszkor váltottak portfóliót vagy pénztárat. A meggondolatlan pénztárváltásokkal kapcsolatban egyébként sok figyelmeztetést kiadott annak idején a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (ma MNB) is, ezek azonban nem vetették vissza a pénztárváltások volumenét.

Költöttek az államosított nyugdíjalapból folyó kiadásokra is. 2011-ben a költségvetés is felhasznált belőle csaknem 460 milliárd forintot, ennek nagyobb részét az állami nyugdíjkasszában. A maradék vagyonból mintegy 200 milliárd forintnyi részvényt adtak át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) részére összesen három részletben. 2012 decemberében egy 132 milliárd, tavaly szeptemberben egy 64,4 milliárd, novemberben egy 4,5 milliárd forintos pakett került az MNV-hez. A legtöbb pénzt viszont az államadósság csökkentésére – ezen belül részben az IMF-től felvett hitel törlesztésére – fordította a volt magánnyugdíj-pénzeket kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, 2011-ben és 2012-ben összesen mintegy 1700 milliárd forint ment el ezekre a célokra. Tavaly is több ízben törlesztettek államadósságot az egykori magánnyugdíj-vagyonból összesen mintegy 240 milliárd forint értékben, ebben benne volt mintegy 81,3 milliárd forintnyi önkormányzatoktól átvett adósság is. Az adósságok törlesztése az idén is folytatódott, februárban 41,8 millió forintért törlesztettek elő hiteleket a pénzből.