Így omolhat össze a nyugdíjrendszer

Rohamosan öregszik a fejlett világ társadalma, köztük Magyarországé is – figyelmeztetnek a szakértők. Az előrejelzések szerint nyugdíjrendszerünk 2040-re fenntarthatatlanná válhat. A kormányzati előrejelzések szerint ugyanis ekkorra a nyugdíjra jogosultak száma meghaladja majd a munkaképes korúak 40 százalékát. Ekkor vonulnak nyugdíjba a ma 40 év körüliek, de nem csak őket és a fiatalabbakat érinti a probléma, hanem azokat is, akik 2040-ban már évek óta nyugdíjban vannak ekkor, hiszen az ő járadékaikat is még hosszú éveken át biztosítani kell.

A jelenlegi felosztó-kirovó rendszerben az állam ekkor már valószínűleg nem lesz képes ellátni azokat, akik nem foglalkoznak az öngondoskodás kérdésével. A probléma az évek múlásával tovább nő. Jelenleg még 1,3 aktív korú jut egy nyugdíjasra, 2050-re viszont, amikor a mai harmincas korosztály megy nyugdíjba, ez az arány még rosszabb lesz: egy aktív kereső már két nyugdíjast fog eltartani az Eurostat előrejelzése szerint. Az ENSZ szakértőinek becslése szerint: 2030-ra a 65 év felettiek aránya a népességen belül eléri a 20 százalékot.

A jelenlegi nyugdíjkorhatár 65 év. Egy átlagos férfi vagy nő e kor után az Eurostat becslése szerint hazánkban várhatóan még 16 évet él. Ez a szám azonban évente nagyjából 0,1-gyel nő. Vagyis az, akinek még 30 éve van hátra a nyugdíjig, ha marad a jelenlegi korhatár, nem 16, hanem körülbelül 19 évet fog nyugdíjban eltölteni. Mindez jelentős társadalmi-gazdasági problémát okoz majd. Ráadásul nem csupán rendszerszintű gondokkal kell szembenézni, az egyéni életstratégiákba is be kellene illeszteni az időskorról való gondoskodást.

A demográfiai változások egyik következménye, hogy az állampolgárok a nyugdíjba vonulásuk után egyre kisebb járadékra számíthatnak. Az Európai Unió 2012-ben kiadott előrejelzése szerint 2050-ben egy átlagos magyar állampolgár a korábbi keresetének a 65,5 százalékát fogja kézhez kapni nyugdíjként. Az átlagbér esetén ma nyugdíjba menetelkor 17 százalékos bevételkieséssel kell számolni, ez a különbség több mint a duplájára emelkedhet a következő évtizedekben. Ez azt jelenti, hogy ma egy 225 ezer forintos bruttó átlagbér után hozzávetőlegesen 124 ezer forintos nyugdíjat kaphat egy idős ember, a juttatás 2050-ben ugyanilyen átlagbér mellett már csak 98 ezer forint lesz.

A 26 ezer forintnyi különbséget tehát pótolni kell majd valamiből, ha az idős ember ragaszkodik a korábban megszokott életszínvonalának fenntartásához. Ennyit azonban nem elég félretenni, hiszen időközben az inflációval is számolni kell. Az ING Biztosító kalkulációi szerint, ha egy átlagos keresettel rendelkező állampolgár a jelenlegi átlagbér esetén kézhez kapott körülbelül 150 000 forintból szeretne nyugdíjas korában is megélni, akkor havonta mintegy 52 000 forinttal kell majd kipótolnia nyugdíját. Ha 16 nyugdíjasként eltöltött évvel számolunk, ez azt jelenti, hogy 9 984 000 forintot kell összegyűjtenie.

Ennek a megtakarításnak az összegyűjtését érdemes minél korábban elkezdeni. A legideálisabb egyéni stratégia az volna, ha a fiatalok már pályakezdő koruktól félretennének egy keveset a nyugdíjas éveikre. Minél előbb kezd valaki spórolni, annál kevesebbet kell megtakarítania havonta – hívja fel a figyelmet Cornelia Coman, az ING Biztosító vezérigazgatója. Az ING szakemberei kiszámolták, mekkora havi megtakarítással kell kalkulálnia annak, aki nem csupán nettó 150 ezer forintból szeretne élni nyugdíjas korában, hanem magasabb életszínvonalra vágyik.

Ha egy 30 éves ember havi 22 ezer forintot fektet Motiva Nyugdíjbiztosításba, a 2014-es adójogszabályok figyelembevételével a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltéséig 32 millió forintot tehet félre. Ennek az összegnek legalább 70 százaléka garantált, 16 százalék a jelenlegi szabályozás szerint adójóváírásból, 14 százalék pedig a becsült hozamból tevődik össze. Az ING Biztosító egy nyugdíjkalkulátort is elérhetővé tett az interneten, ezzel bárki kiszámolhatja, hogy mekkora havi befizetéssel tehet félre az igényeinek megfelelő összeget, mire nyugdíjba vonul.

Lakásvásárlásra, lakásfelújításra vagy autóvásárlásra, illetve -cserére százból 34 ember takarékoskodik. Minden negyedik ember a nyugdíj-előtakarékosságra is gondot fordít. A megtakarítási toplista ötödik helyére az egészségügyi – betegségmegelőzésre, a tervezett beavatkozások költségeire szánt – megtakarítások kerültek.

Lakásvásárlásra, lakásfelújításra vagy autóvásárlásra, illetve -cserére százból 34 ember takarékoskodik. Minden negyedik ember a nyugdíj-előtakarékosságra is gondot fordít. A megtakarítási toplista ötödik helyére az egészségügyi – betegségmegelőzésre, a tervezett beavatkozások költségeire szánt – megtakarítások kerültek. -->