Pénzügyi stabilitási szempontból – mutat rá az elemzés – a fióktelepek térnyerése több szempontból sem kívánatos folyamat. Egyrészt növelheti a fogadó ország számára az anyabank országából származó fertőzés kockázatát, másrészt mind a fogadó, mind az anyafelügyeletnél torzíthatja az ösztönzőket az implicit kettős felelősség miatt, ami nagyobb eséllyel vezethet úgynevezett felügyeleti „elnézéshez” bizonyos káros banki magatartásokkal szemben. A következő években pedig a fióktelepi működési formát ösztönző szabályozói elemek további térnyerése várható, ami miatt egyre inkább valós veszéllyé válhat a hazánkban aktív külföldi tulajdonú hitelintézetek egy részének „fiókosodása”. Mindezek alapján – írja a tanulmány – kívánatosabb lenne, ha a hazai bankrendszer működési formájánál a jelenlegi status quo maradna fent, azaz nem nőne a fióktelepi formában működő hitelintézetek száma és piaci szerepvállalása.
A fióktelep egy bankcsoport önálló jogi személyiség nélküli, de gazdálkodási önállósággal rendelkező szervezeti egysége, amelynek nem a működése helyszíne szerinti (fogadó országbeli) hatóság, hanem az anyabanki hatóság látja el prudenciális felügyeletét. Bár a fiókok rendelkeznek önálló mérleggel és eredménykimutatással, a velük szembeni követelések jogilag nem választhatók el az anyabankkal szembeniektől. Magyarországon a fióktelepek száma és bankrendszeren belüli részesedése jellemzően fokozatosan nőtt az elmúlt években. A fióktelepek súlya azonban a növekedés ellenére még kezelhető: a bankrendszer mérlegfőösszegének kevesebb, mint 9 százalékát tette ki 2013 végére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.