Vége lesz a devizahitelesek álmatlan éjszakáinak: Pokoli idők várnak a bankokra?

A devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött - mondta ki a Kúria hétfői jogegységi döntésében.

A Kúria hétfői sajtótájékoztatóján Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője kifejtette: a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége általában nem vizsgálható. Csak akkor, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos a szerződés szövegezése, vagy a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás miatt.  

Ha mindezek miatt a fogyasztó alappal gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen - mondta a szóvivő.

Kérdésre válaszolva Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője azt emelte ki, hogy e vonatkozásban a bizonyítási teher a fogyasztóé: elvi lehetősége ugyan van arra, hogy bizonyítsa, nem kapott megfelelő tájékoztatást, de álláspontja szerint ez ritkán sikerülhet. A bíróságoknak pedig erről  esetenként kell majd dönteniük.

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az árfolyamkockázat problémáját a Kúria döntése nem oldja meg, márpedig az adósok terheinek több mint 80 százaléka az árfolyamkockázatból ered, csak 16 százaléka az egyoldalú szerződésmódosításból, 1-2 százaléka pedig az árfolyamrésből. Wellmann György szerint a jogalkotás megoldhatja ezt a kérdést. A Kúriának nem feladata, hogy ötleteket adjon, csak ha ilyen kérés felmerül, de a sajtóban lehetett olvasni például a hitelek forintosításáról. 

A jogegységi döntés kitér arra is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezéseknek meg kell felelniük a Kúria polgári kollégiuma egy korábbi véleményében megfogalmazott szigorú, tételes oklistának.

Csökkenhetnek a terhek

A bankmonitor.hu elemzése szerint egy 7 millió forintos, svájci frank hitel esetén 11 százalékkal csökkenhet az ügyfelek törlesztőrészlete annak köszönhetően, hogy a Kúria jogegységi döntése nyomán "visszajárhat" az ügyfeleknek az árfolyamrés és az indokolatlan kamatemelés.

A bankmonitor.hu a számításhoz egy 7 millió forintos, 2007-es, 20 évre felvett svájci frank hitelt vett alapul (a svájci frank árfolyama a felvételkor 156 forint volt), és arra jutott, hogy 7 és fél év elteltével a forint hiteles máig 600 ezer forinttal fizetett kevesebb törlesztőt és 3,3 millió forinttal alacsonyabb az aktuális hiteltartozása (hiszen a devizaárfolyam kedvezőtlen hatása nem befolyásolta), azaz összességében 3,9 millió forinttal járt jobban.

Az elemzésben a szakértők abból indultak ki, hogy átlagosan 4 százalékos árfolyamrést alkalmaztak a bankok, amely összesen 300 ezer forint körüli kedvezőtlen hatást generált az adósoknak. Az indokolatlan kamatemelés mértéke bankról bankra különbözni fog, a bankmonitor.hu számításaiban 2 százalékpontos nem indokolható kamatemelést vett figyelembe. Ez 900 ezer forint negatív hatást generált az átlagos hitelfelvevő számára. E két tényező összesen 1,2 millió forintot képvisel, amelyből az elmúlt öt évben megkeletkezett rész 980 ezer forintot tesz ki. Ez azért fontos, mert a hatályos jogszabályok értelmében az öt évnél korábbi követelés elévül - olvasható az elemzésben. 

A bankmonitor.hu szerint "szinte biztosra vehető", hogy a visszatérítést nem készpénzben, hanem a meglévő adósság leírása révén fogja megkapni az adós. Ennek egyenes következménye lesz, hogy nagyságrendileg 11 százalékkal fog csökkeni az ügyfél havi törlesztési kötelezettsége. Ez bankonként eltérő mértékű lehet, a cikkben az "átlagos" hitel esetében próbálták meg számszerűsíteni a visszafizetési kötelezettséget.

Az árfolyamrés és az indokolatlan többletkamat a bankmonitor.hu számítása szerint a forint- és a devizahitelek közötti különbségnek csupán az egyharmadát indokolják. A kétharmad teljes egészében az árfolyam kedvezőtlen változásának tulajdonítható. A probléma megoldatlanságát az elemzés szerint az is jól szemlélteti, hogy a példában szereplő átlagos svájci frank hiteles 66 százalékkal, közel 40 ezer forinttal fizet többet, mint a forint hiteles. 

A kormány alapelve, hogy a devizahitelek kivezetésekor nem járhat jobban a devizahiteles, mint a forint hiteles, de olyan nagy a szakadék a két hitel között, hogy az egyharmadnyi különbség visszafizetése után fennmaradó összeg is horribilis, amit szinte biztos, hogy nem fog a bankokra hárítani a kormányzat, hiszen ennek a jogalapja nincs meg, és nem fogja teljes mértékben önmaga az állam sem átvállalni. 

A bankmonitor.hu szerint a bankok által az adósoknak visszajuttatott pénz a fizetésképtelen réteg jelentős részének csupán részlegesen enyhíti a problémáit, de nem oldja meg, így szerintük a helyzet rendezésekor a szociális szempontokat is be kell vonni a mérlegelésbe. 

Az elemzés szerint a végtörlesztéssel élők esetében nem lesz további kedvezmény, ugyanakkor a normál visszafizetéssel lezárt hitelszerződések esetén az ügyfelek a Kúria döntésétől visszamenő 5 évre szintén élhetnek majd a banki visszatérítés lehetőségével.

Az NGM vizsgálja a kérdést

Az Igazságügyi Minisztérium örül annak, hogy megszületett a Kúria jogegységi határozata a devizahitelesek ügyében, és elemzi, milyen jogalkotási feladata származik belőle - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter szerdán, a tárca államtitkárait bemutató sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva. A miniszter jelezte: a Nemzetgazdasági Minisztériummal elemzik, vizsgálják a kérdést, és várhatóan szeptemberre lesz álláspont arról, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani a jogegységi döntéssel összefüggésben. 

Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy olyan megoldás születik, amelyben nemcsak a lakáscélú hiteleket, hanem a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is érinti, azt mondta, a munkacsoport foglalkozik ezzel a kérdéssel is.

Fordulópont

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője fordulópontnak nevezte a Kúria devizahitelesekre vonatkozó jogegységi döntését. A testület felhatalmazást adott az Országgyűlésnek és a kormánynak, hogy igazságot szolgáltasson a devizahiteleseknek. "Mindent vissza kell nekik adni, amit tisztességtelenül vettek el tőlük" - szögezte le, megjegyezve: a parlamentnek mérlegelnie kell, hogy ezt milyen körökre terjeszti ki. "Ha azt néznénk, hogyan lehet precízen kideríteni, hogy kivel szemben milyen mértékben jártak el tisztességtelenül a bankok, akkor félmillió egyedi pert kellene lefolytatni Magyarországon, de ez nem járható út" - jelentette ki Rogán Antal az MTI-nek. Mint mondta, a bankok sem úgy alkották meg annak idején az egyoldalú szerződésmódosításokat, hogy a félmillió ügyféllel egyenként leültek beszélgetni, hanem hirdetményeket adtak ki, amelyek mindenkire vonatkoztak, függetlenül attól, volt-e tudomásuk az esetleges kamatemelésekről. "Nekünk is általános szabályokat kell alkotni, ehhez pedig törvényre van szükség" - tette hozzá.

A frakcióvezető szavai szerint a megoldásnak már véglegesnek kell lennie, és az igazságtétel mellett végleg ki kell vezetni a devizahiteleket. "Nemcsak azt kell megnézni, hogy a bankok valóban tisztességtelenül jártak-e el az árfolyamrés vagy az egyoldalú kamatemelések ügyében, hanem az árfolyamkockázat kérdését is egyszer és mindenkorra le kell zárnunk" - emelte ki. Rogán Antal elmondta: a kormány feladata lesz a Bankszövetséggel való konzultáció, a kormánypárté pedig az, hogy az adósok érdekképviseletét ellátó embereket meghallgassa, mert a leginkább problémás eseteket ők ismerik. Minden érintett felet meg kell hallgatni, és nem szabad olyan törvényt alkotni, amely nem rendez minden kérdést - fűzte hozzá.

A kormánypárti politikus várakozásai szerint a törvényjavaslat már a nyáron kész lesz, de az összes részletkérdésről a Fidesz ősz eleji kihelyezett frakcióülésén döntenek. Azt mondta: ha a bankok jogtalanul jártak el, akkor az összes költség őket terheli, más kérdésben viszont összetettebb megoldásra, tehermegosztásra lehet szükség.

A legfontosabb alapelvnek azt nevezte, hogy senki semmilyen formában ne veszíthesse el otthonát. Hangsúlyozta: a devizahitelek túlnyomó többségét ingatlanra terhelték, akkor is, ha semmi köze nem volt a lakáshoz, ezeket egészen biztosan rendezni kell.

A fogyasztási hitelek túlnyomó része - az autóhitelek kivételével - kifutott már, és 2010 óta gyakorlatilag tilos a devizahitelezés egy szűk kör kivételével, amely eleve devizában szerzi a jövedelmét - mutatott rá Rogán Antal.

A lezárt szerződésekre vonatkozó kérdésre azt felelte: velük szemben is igazságtalanul jártak el, akkor is, ha közben kifizették hitelüket. Úgy vélte: a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével élőknél lehetne kivételt tenni, itt a kormánypárti frakcióra bízná a döntést, hogy nekik is nyitnak-e új lehetőséget.

Méltánytalan döntés?

A Magyar Bankszövetség még hétfőn jelente, hogy szerintük a Kúria hétfői döntése méltánytalan volt, de a bankszövetség elfogadja. Kovács Levente, a szervezet főtitkára hangsúlyozta: a jelzálogalapú lakossági devizahitelek esetében az árfolyamrés alkalmazása szakmailag indokolt volt, ezek a kölcsönök hosszú futamidejűek, a devizapozíciók fedezése jelentős költségekkel jár a bankoknak, ezeket fedezte részben az árfolyamrés is. 

Kovács Levente rámutatott: olyan megoldás kellene a devizahitelesek problémáira, amely társadalmilag méltányos, végrehajtható és végleges megoldást jelentene, és ami a bankrendszer számára nem jár elviselhetetlen terhekkel.    A bankszövetség szerint a Kúria hétfői döntése az árfolyamrés kapcsán szakmailag indokolatlan, a bankoknak így most meg kell fizetniük 15-20 évre az átváltási költségeket, ami a devizapozíciók fedezése kapcsán náluk jelentkezik.

Az árfolyamkockázat kezelésével kapcsolatos ítélettel a bankszövetség egyetért - tette hozzá. Kovács Levente kiemelte: a bankszektor eddig is úgy működött, hogy minden szabályt betartott.  

A kormánytól a Magyar Bankszövetség azt várja, hogy szakmai és végleges megoldás szülessen, melynek során a kabinet korábbi ígéreteire alapozva a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a gondban lévő devizahitelesek - szögezte le. Kovács Levente szerint rövid idő áll rendelkezésre a végleges megoldásig, ezért úgy vélte, nincs értelme új pereket indítani, "bedőlni megtévesztő ígéreteknek".