Rengeteget fizetnek a nagybankok a devizahitelesek mentése miatt

A várható visszafizetések és az elmaradó bevételek nyomán a hazai nagybankok veszítenek a legtöbbet a kormány devizahiteleseknek szánt – ám azóta részben a forinthitelekre is kiterjesztett – mentőcsomagján. Lapunk számításai szerint – amelyekhez az OTP Bank pénteki tőzsdei bejelentése, és az egyes pénzügyi szolgáltatók nyilvános adatai jelentettek alapot – csak a deviza alapú jelzáloghitelek miatt összesen közel 530 milliárd forint plusz terhe keletkezik a mérlegfőösszege alapján hét legnagyobb hazai piaci szereplőnek. Ebből a nagyobb részt – 410 milliárd forintot – az ügyfeleknek visszafizetendő összegek teszik ki, a maradék nagyjából 120 milliárd forint pedig az elmaradt bevételekből adódik össze.

Becslésünk szerint az OTP Banknak összeségében 102 milliárd forintnyi visszafizetéssel, illetve 22 milliárdnyi elmaradt bevétellel kell számolnia a deviza alapú jelzáloghiteleknél, és hasonló a helyzet az Erste Banknál is, amelynél az érintett hitelek után nagyjából százmilliárdos visszafizetéssel kell kalkulálni. A többi nagybanknál kevésbé drasztikus a helyzet, ám őket is kivétel nélkül nagyon érzékenyen érinti az új szabályozás.

A számok alapján – ha a szabályozás nem változik, és a bankoknak valóban a teljes összeget vissza kell téríteniük – valószínűsíthető, hogy több nagyobb szereplőnek is újbóli tulajdonosi tőkejuttatásra lesz szüksége, hiszen a hét legnagyobb hazai bankcsoportból négy még tavaly is negatív eredményt termelt. A jegybanknak a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint összesen 600-900 milliárd forintba kerülhet a mentőcsomag a magyar bankszektornak, azonban ez az összeg nem veszélyezteti a bankrendszer stabilitását, „egyetlen banknak sem lesz szüksége számottevő pótlólagos tőkeinjekcióra”, de „hosszabb távon átalakulhat néhány bank piaci pozíciója”.

Az OTP Bank pénteken azt közölte: élni kíván perindítási jogával az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétel tisztességessége bizonyítására. Az elfogadott törvény alapján az OTP csoportnak az árfolyamréssel kapcsolatos visszatérítési kötelezettsége várhatóan mintegy 27 milliárd forint. Az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétellel kapcsolatos perek a bank szerint a devizaalapú hiteleknél közel 90 milliárd forintot, a forint jelzáloghiteleknél és fogyasztási hiteleknél pedig további 20-30 milliárdot érinthetnek.

A KBC Csoport, a K&H tulajdonosa bejelentette, hogy a második negyedévi eredményére hatással lesz a magyarországi lakossági hitelállományra képzett megnövekedett céltartalék-állomány. A bejelentés szerint egyszeri nettó 49 milliárd forint összegű céltartalékot képez a törvény következményeként.

Még idén meglesz a kivezetés

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a devizahiteleket még ebben az évben kivezetik a hazai pénzintézeti rendszerből. A miniszter hétfőn az M1 Ma reggel és a Kossuth rádió 180 perc című műsorában közölte: ez még nem jelenti azt, hogy az intézkedések második és harmadik része, tehát az elszámolás és a forintosítás is megtörtént volna, erre szeptemberben, illetve várhatóan október-november körül kerül sor. Emlékeztetett arra, hogy a bankoknak most kell majd az árfolyamrést visszaszámolniuk a jegybank deviza-középárfolyamára, és ez alapján meghatározni, hogy mennyi pénz jár vissza az ügyfeleknek. Ettől eltérő kérdés az egyoldalú kamatmódosítás, és annak visszaszámolása.