Az ötlettől az exitig

1. Hova forduljunk, ha megvan az ötlet?
Az első Jeremie program
kiírását további három követte, így már összesen több mint 130 milliárd befektetésre váró forint fölött diszponálnak az alapkezelők, de természetesen rajtuk kívül is több elismert alapkezelő befektető és inkubátor várja a növekedést tervezőcégeket. Habár szakmai üzleti reggeliken, konferenciákon, vagy akár workshopokon is kapcsolatba lehet kerülni a befektetői körökkel, . a befektetési folyamatot előkészítendő vagy felgyorsítandó hasznos lehet, ha szakértőkhöz fordulunk. Nekik ugyanis napi kapcsolatuk van a befektetőkkel, ismerik az igényeiket, a motivációikat, hogy mit, milyen részletességgel várnak, meddig és miben lehet náluk „egyezkedni”.

2. Mikor válasszuk a kockázati tőkét?
Tegyük ezt akkor, ha a cégünk nagy, éves szinten akár 30–40%-os növekedésre is képes lesz jellemzően nemzetközi terjeszkedés útján is, és valóban van fantázia a megcélzott piacban. Tegyük ezt akkor, ha komoly versenyelőnyt látunk a termékünkben, szolgáltatásunkban, amit piaci visszajelzésekkel valamint releváns ügyfélszámmal meg is tudunk erősíteni, és ezt a versenyelőnyt középtávon fenn is tudjuk tartani. De akkor is választhatjuk a kockázati tőkét, ha készek vagyunk arra, hogy a tőke mellett többlettudást és szélesebb körű kapcsolatrendszert is biztosító befektetőt tulajdonostársnak fogadjunk.

3. Mikor választ a kockázati tőke bennünket?
Ha ún. term sheetet, befektetési szándéknyilatkozatot kapunk a befektetőtől, akkor jó eséllyel reménykedhetünk ebben. Azonban a későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése végett ajánlott a term sheetet pontról pontra értelmezni, akár egy szakértő bevonásával. Érdemes utánajárni, kitarthat-e az exitig a befektető pénze, ha nem, akkor kitől szerezne pénzt a vállalkozás. Az árazásnál pedig fontos a realitás talaján maradni, mert egy túl magasra beállított első körös cégérték megnehezíthet, de meg is hiúsíthat egy második körös befektetést.

4. Milyen kihívásokkal találkozhatunk külföldön?
Nagyon sokkal. A legfontosabb, hogy mérjük fel alaposan a kiválasztott piacot és a termékünk, szolgáltatásunk szempontjából a releváns igényeket. Mindehhez nagyfokú nyitottság is szükséges. A nemzetközi fejlesztésekbe érdemes bevonni a helyi partnereket, mert ők jobban érzik és tudják a sajátos problémák megoldását, mint esetleg mi. Az első piaci visszajelzések pedig csak segítik a továbbfejlesztés hatékonyságát, így ezt is szem előtt kell tartani.

5. Mire költsüka befektetők pénzét?
Arra kell költeni a legtöbbet, amitől a bevételt reméljük, hiszen csak így lehet sikeresnek lenni. Tehát jól átgondolt marketingre, salesre és akár külföldi szakemberekre is. Árbevétel-arányosan akár 10–50%-ot is rá lehet fordítani. És mivel a globális piac elvárásaihoz és kihívásaihoz a legjobbakkal kell felvenni a versenyt, ezért minden pozícióba a legjobb embert kell megtalálni, meg kell fizetni akár a drágább nemzetközi szakembereket is.

+ 1 Mire figyeljünk menet közben?
Mindenki azt tegye, amihez ért. A fejlesztő fejlesszen, a sales-es értékesítsen, az ügyvezető „ügyvezessen”, ne keveredjenek a feladatok. Amit meg lehet oldani, le lehet fejleszteni akár nagyobb tőke nélkül is, az történjen meg, hiszen mindez akár menet közben, akár befektetésre várva is csak növeli a cég értékét. És törekedni kell a minél nagyobb transzparenciára, ami egyrészt elvárás a kockázati befektetők részéről, másrészt így tervezni és működni is hatékonyabb cégen belül is.