Nem képesek új tagokat gyűjteni az önkéntes nyugdíjpénztárak

Lassan hat éve már minden negyedévben arról számol be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve a pénzügyi felügyelet, hogy csökken az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma. A taglétszám 2008 szeptemberében volt a csúcson, akkor több mint 1,4 millió tagjuk volt a kasszáknak, a legutóbbi, 2014 júliusi adat szerint ez kevesebb mint 1,18 millióra csökkent. A létszám folyamatos csökkenésének egyik oka, hogy jó hozamaik ellenére a pénztárak egyre nehezebben győzik meg a lakosságot arról, hogy érdemes előtakarékoskodni a nyugdíjas évekre.

A jegybank statisztikái szerint a 2008-as pénzügyi válság kitörése előtt ezzel nem volt gond, gyakran előfordult, hogy évente 100 ezer, vagy annál is több új tagot toboroztak a pénztárak. 2009-től viszont az új belépők száma ennek nagyjából a felére csökkent, az elmúlt két évben pedig még tovább zsugorodott. Tavaly egész évben mindössze 24,7 ezer új tag lépett be az önkéntes nyugdíjpénztárakba, ebből 14,3 ezer az első félévben. Az idén még tovább csökkent az új belépők száma, az első félévben kevesebb mint 13,9 ezren indítottak ilyen megtakarítást.

Ebben több tényező is szerepet játszhat – mondja Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, az MKB Nyugdíjpénztár ügyvezetője. Az egyik ok, hogy még mindig nehezen terjed az öngondoskodás, a másik hogy a nyugdíjpénztáraknak számos azonnal felhasználható cafetéria-elemmel kell versenyezniük, az utóbbi másfél évben pedig az is nehezíti a tagszervezést, hogy a vonatkozó jogszabályok nagyon szűk mozgásteret biztosítanak a kasszáknak a tagszervezési jutalékok terén. A pénztárakról szóló törvény szerint az intézmények tagszervezésért díjazást a pénztár csak a működési tartalékuk terhére nyújthatnak, A pénztárakról szóló törvény szerint az intézmények tagszervezési díjként nem fizethetnek ki többet, mint a tagsági jogviszony első évében befizetett tagdíjból a működési tartalékra jutó rész.

A működési tartalékba viszont csak korlátozottan lehet elvonni befizetéseket, az évente befizetett első 10 ezer forintból ezret tarthatnak meg a pénztárak, afölött a befizetések maximum 6 százalékát vonhatják el a működési és likviditási alapba. Tavaly például egy átlagos befizetéseket teljesítő pénztártag után maximum 4250 forint körüli összeg kerülhetett a működési tartalékokba, vagyis egy közvetítőt, ha meggyőz valakit a belépésről, legfeljebb ennyivel tudtak volna honorálni a pénztárak. Ennyiért kevés közvetítő hajlandó tagokat szervezni, hiszen a befolyó pénz a költségeit sem fedezi. Lehoczky szerint azzal lehetne segíteni a helyzeten, ha a munkáltatókat támogatnák a toborzásban, például azzal, hogy növelnék a nyugdíjpénztárak támogatását a cafetérián belül az azonnal felhasználható elemekhez képest. Ez közgazdasági szempontból hosszú távon megérné a szakember szerint, az önkéntes nyugdíjpénztárak ugyanis költséghatékony megoldást kínálnak azoknak, akik nyugdíjas éveikre szeretnének takarékoskodni.

A biztosítók az első évben akár tizennégy havi díjat is kifizethetnek jutalék címén, ezt követően is elvileg akár a teljes beérkezett biztosítási díjat kifizethetik az ügynöknek.

Erre persze általában nem kerül sor, főleg miután a jegybank júliustól a korábbinál lényegesen szigorúbb költséghatárokat szabott meg a nyugdíjcélú biztosításoknál.

A biztosítók az első évben akár tizennégy havi díjat is kifizethetnek jutalék címén, ezt követően is elvileg akár a teljes beérkezett biztosítási díjat kifizethetik az ügynöknek.

Erre persze általában nem kerül sor, főleg miután a jegybank júliustól a korábbinál lényegesen szigorúbb költséghatárokat szabott meg a nyugdíjcélú biztosításoknál. -->