Az MNB megoldja a devizahitelek átváltását

Nagyon fontos látni, hogy a közgazdászképzésre fordítandó 100 milliárdos nagyságrendű vagyon a közösség vagyona marad mondta Balog Ádám, a jegybank alelnöke az 52. Közgazdász-vándorgyűlésen. Lehet azzal vitatkozni, hogy ez az ötlet jó volt-e, és erre volt-e legcélszerűbb ezt a pénzt fordítani, vagy lehetett volna államadósságot csökkenteni belőle. A nemzeti banknak erre a lépésre azonban lehetősége, sőt, törvényi mandátuma is volt, emelte ki Balog Ádám.

Minden a válságban értékelődött újra, ami a monetáris politikát illeti, Magyarországnak azonban volt egy plusz terhe, mégpedig az, hogy már a válság előtt lelassult a növekedés. Szerinte akkor is biztonságban leszünk most már, ha a világgazdasági helyzet megváltozik. Alapvetően strukturális reformok kellenek a fenntartható növekedéshez, közben pedig a pénzügyi rendszernek is stabilnak kell lennie. Szavai szerint a költségvetés stabilizálódott, a pénzügyi stabilitásunk javult, amihez nem csak egyszeri tételek járultak hozzá.

A válságban a nagy jegybankok átgondolták politikájukat. Amikor beütött a baj, akkor a legerősebb monetáris politikai eszközzel reagáltak a jegybankok. Erre azért volt szükség, mert korábban a pénzügyi stabilitásra nem figyeltek annyira, csak az inflációs célra. „A helyes monetáris politika mégis az – amit mi is követünk –, az az inflációkövetés. Ennek elérése mellett azonban segíteni kell a növekedést” – tette hozzá. A magyar jegybank is átalakította monetáris politikáját. „Sosem volt olyan alacsony a kamat, mint most és beszálltunk abba a csapatba, akik szerint a növekedést kell támogatni”, emlékeztett Balog.

Az MNB elnöke megemlítette, hogy az MNB-t és a PSZÁF-ot integrálták, bevezették az önfinanszírozási rendszert és figyelemmel vannak az MNB eredményére. A bankok állampapír-állománya növekszik az önfinanszírozó program keretében, és kezd közelíteni arra a szintre, ami kívánatos. Kihívást jelent azonban a devizahiteles csomag. Kiemelte, hogy a devizahiteles elszámolásban a jegybanknak szerepe lehet. Ha a „kamat- és árfolyamrés ügyet a parlament végleg elvarrja”, akkor 3 milliárd eurós összeget válthat át az MNB.

Egy másik kérdés a forintosítás – bármilyen árfolyamon –, amikor ez megtörténik, akkor megnyílik egy nagyobb olló a bankok mérlegében, és ekkor is helyt kell állni az MNB-nek. „Úgy látjuk, hogy biztonságosan megoldható az átváltás, ehhez csak arra van szükség, hogy a bankok csökkentsék a rövid távú külső kitettségüket. Így nem csökken hirtelen a jegybank devizatartaléka” – emelte ki Balog. Hozzátette, hogy akár már idén is készen áll a devizahitelek átváltására az MNB.

Nem így lesz magyar csoda

A következő évekre nyugodtak lehetünk, ha nem kerülünk le a mostani növekedési pályáról, mondta a vándorgyűlésen Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az EU a Föld népességének kevesebb mint 8 százalékát teszi ki, 25 százalékát adja a termelésnek, és a jóléti kiadások több mint 50 százalékát költjük el. Parragh szerinte ez nem fog így maradni.

Kiemelte, hogy a háromdimenziós nyomtatók egyre több dolgot elő tudnak állítani. „Ma már nyomtatnak fegyvert is, olyat, amivel lőni lehet. És egészem meglepő módon nyomtatnak süteményt is. Ha azt hinnénk, hogy ez a távoli jövőben van, akkor tévedünk” – vélekedett. A háromdimenziós nyomtató nem fog béremelést követelni vagy tiltakozni az esti munka ellen. Azt mondta, hogy hamarosan jönnek a robotautók is.

Volt japán csoda, finn csoda, dél koreai csoda. Álmodozhatunk, hogy lesz magyar csoda, de a példákat nem lehet lemásolni, néhány elemet azonban meg lehet ragadni. „Magyarország azonban nem arról híre, hogy megragadja a lehetőségeket. Sem a rendszerváltás, sem az uniós csatlakozás lehetőségeit nem tudtunk megragadni” – mondta.

Parragh megfogalmazta azt a nem túl befektetőbarát üzenetet is, hogy az osztrák bankokat nem is kellet volna beengedni Közép-Európába. Hozzátette, jó, hogy a jegybank és a kormány most már azonos irányba megy. Extrém módon az elmúlt 15 évben a kormány és a jegybank más állásponton volt.

Szavai szerint elindult, de nem történt meg a felsőoktatás átalakítása. A holnapután a tudásról fog szólni. Kell egy minőségi felsőoktatás, olyan diplomákkal, amelyek a piacon eladhatóak és minőségiek.

Máshogy adósodnak el

Felszólalt Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is. Ő arról beszélt: a tavalyi évre rend lett a magyar költségvetésben. Az önkormányzati alrendszer eladósodását megfordították és a társadalombiztosítás is egyensúlyba került.

Domokos az önkormányzati rendszer rendezését tartja a legnagyobb eredménynek, ami 2010-ben még katasztrofális állapotban volt. Érdekesnek nevezte, hogy sokan kritizálják az önkormányzati kiadások csökkentését és a feladatok elvételét.

A megmaradó feladatokra bevezetett finanszírozás sokkal biztonságosabb szerinte. Az oktatás és az egészségügy állami kézbe kerülése nem jelent automatikusan hatékonyságjavulást, csak a lehetőségét teremt meg annak, hogy a méretgazdaságosság miatt jobban tudja ezt a feladatot ellátni az állam.

Számos önkormányzat gazdálkodása nem került egyensúlyba, továbbra is ellátnak olyan önként vállalt feladatokat, amelyek meghaladják a település lehetőségeit, hívta fel a figyelmet Domokos. A fejlesztések finanszírozására azonban továbbra is hitelt kell felvenni.

Mindez mutatja, hogy az önkormányzatoknál a fejlesztések miatt az eladósodás kockázata fennáll. Most az a kockázat fenyeget, hogy az önkormányzatok vállalataikon keresztül adósodnak el.