Gyorsan gazdagodnak a magyarok

A pénzügyi válság kitörése óta folyamatosan nő a lakosság nettó pénzügyi vagyona. Az idén félévkor 26390,8 milliárd forintnyi vagyona maradt a háztartásoknak az adósságok levonása után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, ez csaknem 11 százalékkal több annál, amivel 2013 nyarán rendelkezett a lakosság. Az elmúlt két évben csaknem 25, az elmúlt három esztendőben pedig több mint 35 százalékkal lett gazdagabb a lakosság, 2009 tavasza óta pedig 75 százalékkal emelkedett a háztartásoknál lévő nettó vagyon értéke.

A gyors gyarapodásnak két oka van. Az egyik az, hogy a háztartások a válság elmélyülése óta jóformán minden hónapban nettó hiteltörlesztők voltak. Az adósságuk legfeljebb a forint gyengülése miatt nőtt átmenetileg. A lakosság kötelezettségei 2010 közepén voltak a csúcson, akkor csaknem 11,5 ezer milliárd forint volt a tartozásuk. Ez négy év alatt alig 9 ezer milliárd forintra olvadt, vagyis hatéves mélyponton áll. A kötelezettsége zöme bankhitel, ezen belül a hosszú lejáratú kölcsönök dominálnak.
Miközben a meglévő kölcsönöket szorgosan törlesztették a háztartások, a megkeresett pénzt is igyekeztek megfogni. A megtakarítások is növekedtek az utóbbi években.

A lakosság pénzügyi eszközeinek volumene a félév végén már megközelítette a 35500 milliárd forintot ez 7 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt. A pénzügyi eszközök gyarapodása az utóbbi két évben gyorsult fel, különösen egyes értékpapírok tekintetében.

A bankbetétek közül a folyószámlabetétek volumene durván megemelkedett a kamatcsökkentések hatására. A lekötetlen számlapénzek összege már 2500 milliárd forint fölött van, vagyis egy éve alatt 20 százalékot emelkedett. A készpénzállomány is gyorsan nő, 2815 milliárd forintnyi van a háztartásoknál, ez csaknem 18 százalékos növekedés a múlt év közepe óta. Az egyéb – például lekötött – betétek viszont rohamosan fogynak, 2007 ősz óta nem látott szinten vannak.

A lekötött betétek helyett az alternatív megtakarításokat részesíti előnyben a lakosság. Az elmúlt három-négy évben megduplázódott például a háztartási értékpapírszámlákon lévő hitelpapírok volumene főleg a lakossági állampapír-vásárlásoknak köszönhetően. Jelenleg már 3 ezer milliárd forintnál is több hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartanak a háztartások. A részvény jellegű befektetések közül a befektetési alapok a legkedveltebbek. A háztartások állománya lassan megközelíti a 3800 milliárd forintot, ez éve szinten 28, kétéves távlatban 73 százalékos növekedést jelent. A tőzsdei részvények viszont nem keltették fel tartósan a háztartások érdeklődését, az állomány enyhén csökkent is az utóbbi években. A nem tőzsdei részvények és egyéb tulajdonosi részesedések volumene viszont stabilan növekszik.

A hosszabb távú megtakarításoknál is lassú stabil gyarapodás figyelhető meg. A nyugdíjpénztári tartalékok mennyisége 1320 milliárd forint felé közelített, az életbiztosítási díjtartalékoké pedig átlépte az 1700 milliárd forintot június végén.

A forint is mozgatja a vagyont
A válság kitörése óta háromszor fordult elő, hogy a lakosság nettó pénzügyi vagyona ideiglenesen csökkent. Ennek oka mindig az volt, hogy a forint gyengülése miatt megnőttek a hitelállományok. Ez történt a 2008 végén és 2009 elején tapasztalt pénzügyi összeomlás idején.

Szintén szegényebbek lettek a háztartások a 2010-es választások után, amikor politikusi nyilatkozatok hatására gyengülni kezdett a forint. 2011 harmadik negyedévében következett még be csökkenés a nettó pénzügyi vagyonban, ez volt az az időszak, amikor bejelentették a végtörlesztést, ami szintén forintgyengüléshez és Magyarország leminősítéséhez vezetett.