Szinte minden nagybank veszteséges

Nagyon rossz első félévet zártak a hazai nagybankok 2014-ben: az eddig napvilágot látott eredmények egyike sem pozitív, és kérdéses, hogy a maradék két szereplő milyen eredményről ad majd számot. Legutoljára a K&H vallott színt a hazai nagybankok közül, és kiderült az első hat hónapot adózás után 40,5 milliárd forintos mínuszban zárta.

A K&H azok közé a nagybankok közé tartozik, amelyek jellemzően nyereségesek, és egyszeri tételek nélkül most is pozitív eredménnyel zárta volna az első félévet. Az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenné nyilvánítására viszont 70,9 milliárd forintos tartalékot kellett képeznie.

Hasonló a helyzet az OTP-nél, amely 153,1 milliárd forintos mínuszban zárta a második negyedévet, az első félévben pedig 147,3 milliárd forint lett az adózott vesztesége. A bank csoport szinten 39,5 milliárd forintot különített el az árfolyamrésre eddig, és 177 milliárd forintot tartalékolt az egyoldalú szerződésmódosítások várható költségeire.

Az OTP – akárcsak a K&H – már a második negyedévben megképezte a várható összes veszteségre a céltartalékot. Ez összhangban áll Csányi Sándor elnök-vezérigazgató hétfői nyilatkozatával. A bankár az RTL Híradónak arról beszélt, hiába is kerül az adósmentő csomag az Alkotmánybíróság elé, nincsenek illúziói a perek kimenetelével kapcsolatban. A felfokozott politikai hangulatban ugyanis aligha akad olyan bíróság, amely a bankok javára dönt.

A magyarországi bankok a második negyedévben csaknem 364 milliárd forintos adózás utáni veszteséget halmoztak fel a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Ez azonban még nem a számla vége, a hitelintézetek többsége ugyanis nem számolta el az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenné nyilvánítása kapcsán várható összes veszteséget. Az MKB például eddig csak annyit jelentett be, hogy az árfolyamrés miatt 5,1 milliárd forintos céltartalékot képez, így is 15,3 milliárd forintos adózás előtti veszteséggel zárta a félévet.

Az osztrák tulajdonban lévő nagybankok is csak részben könyvelték még el a várható veszteségeket. Az Erste anyacégének féléves jelentése szerint eddig 130,3 millió eurót különített el az adósmentésre, és a második félévben további 170 millió euróval számol emiatt. A Raiffeisen anyacége 120-160 millió eurósra taksálja a mentőcsomag költségeit, ebből 67 millió eurót tartalékoltak június végéig.

A két osztrák bank magyarországi leánya továbbra is súlyos veszteségekkel küzd, az Erste a második negyedévben adózás után 89,1 millió eurós mínuszban volt, féléves vesztesége pedig megközelítette a 143 millió eurót. A Raiffeisen az első félévet 100 millió, a második negyedévet pedig 67 millió eurós veszteséggel zárta. Szintén csak az árfolyamrésre képzett eddig mintegy 20 milliárd forintnyi céltartalékot a CIB, amely 34 milliárd forintos veszteséggel zárta az első hat hónapot.

A kisebbik tőzsdén forgó hazai bank, az FHB sem képezte még meg a tartalékokat az egyoldalú szerződésmódosítások miatt fizetendő kártérítésekre. Az árfolyamrésre a hitelintézet 4,7 milliárd forintot különített el, így a második negyedévre az eredménye veszteségbe fordult, adózás után mínusz 3,55 milliárd forint lett. A féléves jelentés szerint a szerződésmódosítások tisztességtelenné nyilvánítása további 12-15 milliárd forintjába kerülhet a banknak.

Az UniCredit kivétel lehet

A nagybankok közül eddig a Budapest Bank és az UniCredit nem tett csak közzé féléves számokat. A Budapest Bank lapunk információi szerint a következő egy-két hétben publikálja majd az eredményét. Ez várhatóan negatív lesz majd, hiszen a hitelintézet a konzervatívan céltartalékolók közé tartozik, 34,3 milliárd forintot különített el az új szabályozás miatt várható veszteségekre. Az UniCredit ennél valószínűleg sokkal optimistábban céltartalékolt, és anyacégének féléves jelentése, illetve az ahhoz tartozó prezentáció szerint nyereséges is maradhatott.