Drága lehet a Budapest Bank

Az ősszel államosított MKB 1900 milliárd, illetve a most államosítandó Budapest Bank 880 milliárd forint körüli mérlegfőösszegével számolva már 50 százalék fölé kerülhet a magyar tulajdonú bankok aránya, sőt maga az állam is jelentős szereplővé válhat a hitelintézeti szegmensben. Azt még nem tudni, mi a célja a kormánynak a két hitelintézettel - akár az összevonásukról is dönthetnek.

Ez azért lehet érdekes, mert ha az elmúlt évek eredményeit nézzük, a két hitelintézet a szektor két pólusán helyezkedik el. A Budapest Bank évről évre nyereséget termelt, tőkearányos megtérülése az egyik legjobb volt a magyarországi nagybankok között. Az MKB ezzel szemben a legveszteségesebbek között van: 2010 óta a nemzetközi számviteli szabványok szerint készült beszámolói szerint 440 milliárd forintnyi veszteséget halmozott fel, és nagyjából ugyanekkora tőkepótlásra, illetve tartozás elengedésre szorult korábbi tulajdonosa, a BayernLB részéről.

Nem meglepő ezek után, hogy az MKB brutális mérlegleépítésen van túl: 2009 végén a mérlegfőösszege még megközelítette a 2900 milliárd forintot, ezzel a harmadik legnagyobb piaci szereplőnek számított, ennek a harmada mára eltűnt. A Budapest Banknál is csökkent a mérlegfőösszeg, de csak 2-3 százalékkal. A hitelállomány is leapadt mindkét hitelintézetnél, ám a Budapest Banknál sokkal kevésbé, mint az MKB-nál, ahol 2009 és 2013 vége között 40 százalékkal esett vissza.

Az MKB-ról a bajorok is úgy nyilatkoztak, nagy megkönnyebbülés az eladása, hiszen csak vitte a pénzt, a vételára is ezért lehetett mindössze 55 millió euró (17 milliárd forint). A Budapest Bank viszont tavaly 9,7 milliárd forintos adózott eredményt ért el, ami sajáttőke-arányosan 7,22 százalékos profitot jelent, és komoly nyereséget termelnek a csoport más cégei is. Tavaly 14 milliárd forint fölött volt a csoportszintű adózott eredmény, a sajáttőke pedig meghaladta a 154 milliárd forintot; nem kizárt, hogy a vételár is ilyen nagyságrendű lesz, de mindenképp a sokszorosa az MKB-énak.

Az ellentétek dacára az összevonás mellett lehetnek érvek, a szinergiákat kihasználva pénzt lehet megtakarítani, akár a fiókhálózat is bővülhet. (A kisebb Budapest Banknak több fiókja van, mint az MKB-nak.) A két hitelintézet együttes lakossági ügyfélállománya nagyobb lehet, mint a Raiffeisené vagy a CIB-é, lassan felveheti a versenyt a K&H-val és az Erstével. A piacvezető szerep is megcélozható. Szeptember végén ugyanis a Magyar Posta révén az állam 49 százalékos részesedést szerzett az FHB Kereskedelmi Bankban, az anyacég, az FHB Jelzálogbank érdekeltségébe tartozó Magyar Takarék Zrt. pedig többségi tulajdonos a TakarékBankban. Így a posta és a takarékszövetkezetek révén az állam akkora fiókhálózatra és ügyfélkörre tehet szert, amelynek révén – legalábbis a lakossági szegmensben – az OTP-vel is konkurálhat.

Gyorsan el is adnák az új szerzeményt

Az MKB és a Budapest Bank felvásárlása után is arról beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy az állam nem kíván hosszú távon banktulajdonos lenni, néhány éven belül, együtt vagy külön, eladná a hitelintézeteket. Hasonló történt a TakarékBanknál is, amelyben tavaly augusztusban a Magyar Posta tőkeemelése révén került többségi tulajdonba az állam. A pakettet decemberben már árulták is, végül egyvitatott tenderen került az FHB érdekeltségébe tartozó Magyar Takarékhoz.