Megállni látszik a vállalati hitelek állományának zsugorodása a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján: bár az októberi, 6715,5 milliárd forintos mennyiség 3,6 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, július óta minden egyes hónapban emelkedést regisztrált a jegybank a céges hiteleknél. A vállalati hiteleken belül nagyjból 1900 milliárd forintot tesz ki az éven belüli lejáratú kölcsönök állománya, amelynek hozzávetőlegesen felét adják a folyószámlahitelek. Az öt éven túli lejáratú hitelek állománya 2557,9 milliárd forintot tett ki a tizedik hónapban, ami a teljes mennyiség 38 százalékát tette ki. Ennek alapján – bár nő az arányuk – a hosszú lejáratú, beruházásai célra fordított kölcsönök aránya még mindig viszonylag alacsony.
A vállalati hitelezés élénkülésére mutatott rá a Magyar Fejlesztési Bank közelmúltban megjelent, MFB Periszkóp nevű elemző kiadványa is: eszerint szeptemberben a vállalati szektor hiteleinek állománya 27,4 milliárd forinttal bővült. A a tranzakciók alapján a céges kölcsönök állománya 96,5 milliárd forinttal nőtt, ezen belül a forinthiteleké 82,7 milliárd forinttal, a devizakölcsönöké 13,9 milliárd forinttal emelkedett. Az MFB felhívta a figyelmet arra is, hogy hazai fizetőeszközben a cégek nyolcadik hónapja vesznek fel több kölcsönt, mint amennyit törlesztenek. A forint hitelkihelyezések ütemének nyár óta tapasztalt felgyorsulása – áll az elemzuésben – a Növekedési Hitelprogram második szakaszának is köszönhető, ugyanis eredetileg év végéig lehetett igényelni a kedvezményes kölcsönt, a meghosszabbításról október végén döntött a jegybank monetáris tanácsa.
A forrásellátottságot az MFB szerint tovább javíthatja, hogy a pénzügyi szektor szereplőinek többsége a hitelezési feltételek enyhítését tervezi a jegybank legutóbbi hitelezési felmérése alapján. Ennek ellenére a magyarországi vállalkozások hitelállománya éves szinten egyelőre régiós átlagot meghaladó mértékben szűkül. A forintban nyújtott, 5 évnél hosszabb futamidejű kölcsönök átlagkamata újabb historikus mélypontra, az augusztusi 4,53-ról 4,45 százalékra esett szeptemberben, így a kamatszint negyedik hónapja alacsonyabb, mint a hasonló feltételek mellett kínált lengyelországi hiteleké – írta az MFB elemzése.
Az MNB legutóbbi, hitelezési folyamatokról szóló jelentése hasonló következtetésekre jutott: ezek szerint 2014 harmadik negyedévében a folyósított hitelek volumene 97 milliárd forinttal haladta meg a törlesztések nagyságát. A jelentés utalt rá, hogy tovább mérséklődtek az új kibocsátású, piaci alapú vállalati hitelek finanszírozási költségei, a kamatfelár mellett ezzel már az új vállalati hitelek nominális kamatlába is kedvezőnek számít régiós összehasonlításban. Továbbra is igaz azonban, hogy a kedvező árjellegű feltételeket csak a bankok által hitelképesnek ítélt vállalkozások képesek kihasználni.
Túl az ötszáz milliárdon
A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának második szakaszában szerződött összeg november végére elérte az 508,8 milliárd forintot – közölte a jegybank. A szerződött hitelekből eddig 408,2 milliárd forintot folyósítottak a pénzügyi szolgáltatók, 17 ezer ügylethez és közel 12 ezer vállalkozáshoz kapcsolódóan. A leszerződött összeg közel 98 százaléka új hitel. Ezen belül az új beruházási hitelek és lízingügyletek részesedése 59, az új forgóeszközhiteleké 28 százalék, az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 13 százalék. Az első pillérben létrejött ügyleteken belül az új beruházási hitelek átlagos mérete 23 millió forint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.