A vállalati hitelpiac a támogatott hitelprogramok ellenére is zsugorodik. A forintalapú állomány növekszik, a devizaalapú pedig csökken, ebben fontos szerepe van a Növekedési Hitelprogramnak is – derült ki Hodina Péter, a K&H Bank vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatósága vezetőjének előadásából.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogramjának második fázisában 452 milliárd forintot helyeztek ki, ennek döntő része új hitel volt. A program legnagyobb nyertese a mezőgazdaság, oda áramlott a kölcsönök harmada. A feldolgozóipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás is komoly arányban részesedtek az olcsó MNB-s hitelből. Az Exim Exportélénkítési Hitelprogramja (EHP) elsősorban a feldolgozóipar számára hozott forrásokat, ebbe az ágazatba került a hitelek háromnegyede. Jelentős összeget kapott még a támogatott devizahitelből a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazat is. Ugyanezek az ágazatok azok egyébként, amelyek a beruházásokban is élen járnak, és amelyek a GDP-t is a legnagyobb mértékben növelik.
A két kedvezményes program területi eloszlása különböző, a mezőgazdaság által kedvelt forintalapú NHP Dél- és Kelet-Magyarországon a legkedveltebb, a devizaalapú EHP keretéből Közép-Magyarországon helyezik ki a legtöbb kölcsönt. A két hiteltípus egyébként kiegészítheti egymást, az NHP több mint fele ugyanis beruházási célú hitel, míg az EHP nagyrészt export előfinanszírozó forgóeszközhitel.
A cégek egyébként egyre derűlátóbbak a jövővel kapcsolatban, 41 százalékuk javulást, további 50 százalékuk stagnálást vár jövőre, a visszaesésre számító vállalkozások száma 10 százalék alatt van. Az árbevétel és a nettó eredmény csökkenésére százból csak hét cég számít. Hétből egy cég tervezi jövőre növelni az alkalmazottak számát, ez a következő 12 hónapban 0,7 százalékos létszámnövekedést jelent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.