Jól járnak az árfolyamgátasok

A devizahitelesek 99 százaléka 5-40 százalék közötti törlesztőrészlet-csökkenést tapasztal majd, az átlag 25 százalék lesz – mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös sajtótájékoztatóján. Hogy ki mennyit kap vissza, az attól függ, korábban a bankok az árfolyamrés és a tisztességtelen kamatemelések alkalmazása során mennyi extra terhet róttak rá. „Akitől többet vontak el, többet kap vissza, akitől kevesebbet, az kevesebbet” – magyarázta Freisleben Vilmos, az MNB fogyasztóvédelmi igazgatóságának vezetője

A legjobban azok járnak majd, akik nem estek késedelembe a hitelükkel, és beléptek az árfolyamgátba. A jegybank adatai szerint október végéig több mint 182 ezren tettek így, a megnyitott gyűjtőszámlák száma meghaladja a 172 ezret, vagyis a szerződések több mint 37 százaléka érintett. Ezek az adósok október végéig csaknem 50 milliárd forint rögzített árfolyam fölötti kamat megfizetése alól mentesültek, ennek a felét – az állam által elengedett részt – megtarthatják a banki elszámoltatások után is.

A bankok számára sűrű lesz következő év, számos új jogszabály lép életbe. Január 1-től már alkalmazniuk kell az MNB jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó rendeletét, ugyanettől az időponttól kell a rögzített forintosítási árfolyamon számolni a devizahitelek részleteit. Február 1-jén lép életbe a fair bankokról szóló törvény, ez az időpont az elszámolás és a forintosítás határideje is a jelzálog fedezetű devizahiteleknél.

Maga az elszámolás tovább tart, az ezt részletező levelet március 1. és április 30. között kapják meg a devizahitelesek, akiknek ezt követően 30 napjuk marad arra, hogy kérelmezzék, ha mégsem szeretnék, hogy forintosítsák a kölcsönüket. A forinthitelek elszámolása csak június végén indul, a pontos összegekről szóló levelet pedig augusztus és szeptember folyamán kapják meg az adósok – magyarázta Becsei András, a bankszövetség alelnöke.

Az árfolyamgátas adósokra nem vonatkozik az a kikötés, hogy januártól az elszámoltatási törvényben érvényes, vagyis svájci frank hitel esetében például 256 forintos árfolyamon kell törleszteniük. Náluk marad az árfolyamgátas árfolyam, ami svájci frank hitelek esetében 180 forint. Az elszámolás után a visszatérített összeg náluk először a gyűjtőszámla-tartozás törlesztésére megy majd, ezt követően a tőketartozást csökkentheti. Az árfolyamgátasok törlesztőrészlete addig nem emelkedhet, amíg a 60 hónapos szerződésük le nem jár, kivéve, ha emelkedik a kamatszint. A 60 hónap lejártát követően pedig legfeljebb 15 százalékos lehet a növekedés. A kedvezményekért cserébe viszont a hitel futamideje viszont hosszabbodhat. Dönthetnek egyébként úgy is az ilyen adósok, hogy ragaszkodnak az eredeti futamidőhöz, és magasabb törlesztőrészletet fizetnek a jövőben.

Hosszabbítanának

A nem teljesítő adósoknál a visszatérítést elsősorban a késedelmi kamatokkal is terhelt hátralékok csökkentésére kell fordítani, a tőke csak akkor csökken, ha marad még a visszajáróból. A bankszövetség egyébként úgy véli, a nehéz helyzetben lévő adósokon továbbra is a Nemzeti Eszközkelező segíthetne, ezért meg kellene hosszabbítani a programot. Az eszközkezelő az idén év végéig 25 ezer ingatlant fogadhat be megvásárlásra bajba jutott adósoktól, és a korábbi nyilatkozatok szerint a keretet ki is fogják meríteni. A bankszövetség szerint duplázni kellene a korábbi keretet.