Marsi Erika: kezdünk hasonlítani a 90-es évek bankrendszeréhez

Szlovéniában, Romániában és Magyarországon csökkent a legjelentősebben a hitelezés 2010 óta a régiós országokat tekintve – emelte ki Marsi Erika. Szlovéniában rendszerszintű bankcsődök vannak, aminek természetes reakciója a hitelezés csökkenése.

A bankrendszerek hatékonyságát mutatja a költség/bevétel mutató.

A magyar bankrendszer a legkevésbé hatékony a régióban a költség/bevétel mutató alapján a szakértő szerint. Ha azt várjuk, hogy költséghatékony legyen a bankrendszer, ahhoz 50 százalékos mutatóra lenne szükség, Magyarországon azonban a 70 százalékot közelíti ez az arány az utóbbi években.

A portfolió minősége is kedvezőtlen: Romániában a legmagasabb a problémás hitelek arány, utána azonban rögtön Magyarország következik.

A bankrendszer Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában megfelelően és stabilan működik – értékelte a régiós országokat Marsi Erika, aki szerint egyetlen ország van, ahol minden felsorolt probléma egyszerre fennáll, és ez Magyarország.

Ez pedig nem róható fel a külföldi tulajdon magas arányának. Nem mondhatjuk, hogy a hatékony és sikeres bankrendszer működésének garanciája a külföldi vagy a magántulajdon. Ha egy bank prudensen működik, akkor mindegy, hogy külföldi, állam, vagy más hazai tulajdonú. Maris Erika elemzéséből kiderült: Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában a külföldi tulajdon dominál és a szektor stabilan működik. Szlovéniában viszont jelentős, 60 százalékos az állami tulajdon, és most van folyamatban a bankrendszer privatizációja.

Magyarországon a hitelállomány a válságig erősen növekedett, majd azt követően visszaesett: 2008-ig a hitelállomány bővülése meghaladta azt az ütemet, amit a GDP mutatott. A túlhitelezés igaz volt a vállalakozói és lakossági hitelezésre is. Először a válság után, majd a bankadó bevezetését és a végtörlesztést követően még nagyobb visszaesés alakult ki an hitelezésben – emelte ki Marsi Erika, aki szerint most is lehet egy törés a devizahitelesek fontosításával.

Az a hitelezés és az a növekedés egészséges, ami fenntartható. Ha a fenntartható GDP növekedés nem haladja meg a 2 százalékot, akkor az e feletti hitelbővülés sem egészséges. A bankrendszer nem érdekelt a hitelállomány csökkenésében, az akkor csökken, ha a gazdasági körülmények vagy a hitelfelvevők helyezte romlik – fejtette ki a szakértő. Az is baj lenne, ha tömegével dőlne ki az olcsó hitel, mert biztos, hogy problémák lennének a visszafizetéssel.

Miután nem hatékony a bankrendszer, sok az adó, és egyre több bank fordul a rövid lejáratú, magas kamatkockázatú termékek értékesítése felé, vagyis a hosszabb átvon való gondolkodás visszaszorul a lakosság felé. A tranzakciós adó miatt emelkedtek a díjak, a bankolás azoknak fog drágulni, akik csak alapszinten használják a bankot – prognosztizálta Marsi Erika.

A vállalati hitelek esetben közelítünk a ’90-es évek bankrendszeréhez: a jól működő vállaltok könnyen és olcsón fognak tudni hitelhez jutni, a kérdés az lesz, hogy az átlagos vagy annál rosszabb vállalkozások, hogyan juthatnak hitelhez – emelte ki. Ebben enyhíthetnek az állami programok, de szükséges lenne, hogy piaci alapon működjön a hitelezés – tette hozzá.

Marsi Erika ezzel együtt sem gondolja azt, hogy tömegével vonulnánk ki a külföldi bankok Magyarországról az utóbbi hónapok állami bankvásárlásai ellenére sem.