Új hitelprogramok az Európai Beruházási Banknál

Az Európai Bizottság új elnöke által november végén bejelentett program egyik alapelemének tekintett ötmilliárdos összeg nem új pénz – tudtuk meg az EIB-től. Kérdésünkre a luxemburgi szervezetnél jelezték: az EIB 2012-es feltőkésítése óta a biztosított hitelek értéke megnőtt. Ez teszi lehetővé ekkora összeg felszabadítását a luxemburgi központtal működő banknál, amelynek részvényesei az uniós tagállamok.

Az EIB alapvetően két irányban finanszíroz: egyrészt nagyprojektekhez nyújt hiteleket (például a budapesti négyes metró esetében), másrészt kkv-k hitelezéséhez nyújt forrást (a Magyar Nemzeti Bankéhoz hasonló konstrukciók a most kezdődő uniós finanszírozási időszakban nagyobb szerepet kaphatnak, mivel a korábbiakhoz képest megnő a visszatérítendő uniós támogatások aránya a pályázatok között). A Juncker-féle beruházási koncepció szerint ugyanakkor az európai források célzottabb felhasználását segítenék elő, emellett pedig nagyobb lesz a kockázati tőke finanszírozás szerepe.

Kockázatos beruházások finanszírozása önmagában nem új elem az EIB-nél sem, a jövőben azonban kimondottan bővül ez a tevékenység – Jean-Claude Juncker logikája szerint a magasabb kockázatú és magasabb hozzáadott értékű projektek hitelezése elősegítheti más források vonzását is. Más forrás alatt pedig kimondottan a magánszektor bevonását érti a bizottság és az EIB is – így fordulhat elő, hogy az ötmilliárdos EIB-tőke, illetve az Európai Unió büdzséjéből származó további 8 milliárd euró összesen több mint 300 milliárd eurónyi beruházást generál – emelte ki válaszában a beruházási bank. Ez azt jelenti, hogy kiemelt szerepet szánnak a köz- és magánforrásokat egyszerre bevonó PPP-beruházásoknak is.

Az újfajta, kockázatosabb hiteltermékek kidolgozásánál azonban ügyelnek arra, hogy az EIB elsőrendű hitelbesorolása ne kerüljön veszélybe. Ez nem csak a program hatékonyságát rontaná – a relatíve olcsó finanszírozásból származó előny veszne el –, de általánosságban elveszne a bank jelentős előnye számos, igencsak rosszabb piaci megítélésű euróövezeti vagy uniós országgal szemben. A hitelek mögött egyrészt az EU büdzséje nyújt garanciát, az ellenőrzést pedig egy felügyelet (European Investment Advisory Service) biztosítja majd. A szervezet célja a forrásokhoz jutás segítése, ennek érdekében a potenciális beruházóknak is segítenének abban milyen fejlesztéseket és milyen eszközök segítségével tudnak megvalósítani.

Az EIB példaként a már létező JASPERS (regionális fejlesztéseket támogató alap), EPEC (PPP-projektek támogatása) és ELENA (energiahatékonyság és megújuló energiaforrások finanszírozása) programokat említette, amelyeket újabb hasonló szolgáltatásokkal egészíthetnek ki.

Nagyratörő tervek

Az európai gazdaság régen várt fellendítését célozza Juncker beruzási terve: a nagyratörő növekedési csomag a bizottság szerint 315 milliárd eurónyi beruházást segít elő a következő három évben. Ennek alapja az Európai Stratégiai Befektetési Alap, amelyet az Európai Beruházási Bank hoz létre, és amely a tervek szerint jövő év közepére áll fel.