Kedvezmény a bankoknak

Kevesebb bevétele származhat az idén az államnak a kártyás vásárlások tranzakcióiból, mint az elmúlt években, miután átalakultak a tranzakciós illeték fizetésének szabályai. Tavaly még minden egyes vásárlás után 0,3 százalékos közterhet fizettek a bankok, ez az első kilenc hónapban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 5,7 milliárd forint fölötti költségvetési bevételt eredményezhetett, az év egészében pedig 7 milliárd forint fölött lehetett a befizetés. A bankok a kezdetektől ellenezték a kártyás vásárlások megsarcolását, mivel az a készpénzforgalmat és így a feketegazdaságot erősítheti, de a kormány nem volt hajlandó eltörölni a költségvetésben viszonylag kis tételt jelentő illetéket.

Mindenesetre módosítottak a szabályon: idén januártól egy normál bankkártya után egységesen 800 forint, az érintőkártyák után pedig 500 forint illetéket kell fizetniük a bankoknak, ez alapján a tavalyinál valamivel kisebb, 6 milliárd forint körüli bevételre számíthat az állam. Az új szabályozás a banki gyakorlathoz igazodott, a jegybank szerint ugyanis a kártyás vásárlásoknál a hitelintézetek jellemzően nem hárították át közvetlenül a tranzakciós illetéket az ügyfeleikre, csak közvetve, a kártyadíjakon keresztül érvényesítették.

A bankok akkor járnak jobban az új rendszerrel, ha egy normál bankkártyával legalább 267 ezer, egy érintőkártyával pedig minimum 167 ezer forintért vásárol évente az adott ügyfél. Ez könnyen teljesíthető, hiszen tavaly az első kilenc hónapban egy átlagos bankkártyával 214 ezer forintot költöttek, az év egészét tekintve ez körülbelül 270 ezer forintos forgalmat jelenthet.

Az érintőkártyák aránya egyébként folyamatosan nő a bankkártyákon belül, tavaly szeptember végén az MNB adatai szerint már 38 százalékra rúgott. Az egyes hitelintézeteknél meglehetősen eltérő a modernebb kártyatípus elterjedtsége, a CIB például nem értékesít még ilyen kártyákat, az OTP-nél 45 százalék az arányuk, a Raiffeisen lakossági üzletágában viszont már 80 százalékon áll.

Az új szabályozás alapján a bankoknak az lehet az érdekük, hogy minél hamarabb cseréljék le a kártyáikat érintő funkciósokra. A modernizáció néhány éven belül a teljes magyarországi kártyaállománynál megtörténhet, ami változatlan szabályozási feltételek mellett tovább csökkenheti a kártyás vásárlások után befolyó állami illetékbevételt. Kérdésessé válhat emellett, hogy megéri-e majd a jövőben a hitelintézeteknek ingyenes bankkártyákat rátukmálni az ügyfelekre, ha a kliensek nem vásárolnak vele. A kártyás vásárlások népszerűsítése a készpénzfelvétellel szemben pedig a korábbinál is fontosabb lehet, hiszen az utóbbi után továbbra is 0,6 százalék tranzakciós illetéket kell fizetni (ezt a bankok csak korlátozottan vállalják magukra, az adott számlacsomagtól függően).

A bankok számlacsomagjaiban mindenesetre egyre gyakoribb elem, hogy kedvezményt adnak a számlavezetési díjakból, ha az ügyfél rendszeresen vásárol bankkártyával, legyen az hagyományos vagy érintős Sok hitelintézet ennél is tovább megy, és például a lakáshitelek kamatából is engedményt ad a kártyával vásárolgató klienseinek.

A hitelkártyák száma viszont növekedésnek indult tavaly, szeptember végére már megközelítette az 1,384 milliót. Hitelkártyával egyébként az ügyfélnek csak vásárolni éri meg.

A hitelkártyák száma viszont növekedésnek indult tavaly, szeptember végére már megközelítette az 1,384 milliót. Hitelkártyával egyébként az ügyfélnek csak vásárolni éri meg. -->