Több csődre számított az OBA

Több mint 119 milliárd forintot fizetett ki tavaly 63 ezer betétesnek az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a csődbe ment hitelintézetek betéteseinek. „Nem volt szokványos év 2014. A takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény megjelenése után viszont azonnal láttuk, hogy lesz munkánk a szektor átvilágítása után” – mondta Fekete-Győr András, a betétbiztosító vezérigazgatója. Az OBA több csődre számított, mint ami végül az integráció tavaly decemberi megalakulásáig bekövetkezett, végül hat szövetkezeti hitelintézet betéteseit kellett kártalanítaniuk.

A legtöbb károsult tavaly az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnél volt, ott a 30 ezer betétesnek 54,2 milliárd forintot fizettek ki. A legnagyobb betétek a Széchenyi Banknál voltak, az 1400 betétesnek átlagosan több mint 9 millió forintot fizetett az OBA. (Ezen felül az állam is fizet még a kártalanítási limit fölött lévő betétek után kártérítést a hitelintézetben lévő 49 százalékos állami tulajdonrész arányában.) Fekete-Győr András elmondta: volt olyan betétes, akinek több csődbe ment hitelintézetben is volt betétje, jellemzően azok jártak így, akik a magasabb kamatokra vadászva vitték egyik pénzügyi intézményből a másikba a pénzüket.

A betétbiztosító 94 milliárd forintos likvid vagyonnal kezdte 2014-et, ezt növelte még a tagdíjakból befolyt 22 milliárd forint, valamint a befektetések 7 milliárd forintos hozama. Az integrációs törvény alapján a Takarékbank is megtérített visszatérített az Orgovány és Vidéke, valamint az Alba Takarékszövetkezet betéteseinek kifizetett pénzből, így az év végére az OBA-ban 11 milliárd forint maradt.

Az idén számos változással néz szembe az intézmény. Júliusban lépnek hatályba az új betétbiztosítási szabályok, amelyek alapján például csökkenteni kell a kártalanítási határidőket. Jelenleg 20 munkanapja van az OBA-nak a betétesek kifizetésére, ez 2024-ig folyamatosan 7 munkanapra csökken majd. Az OBA egyébként már most is jóval gyorsabban fizet, a legutoljára csődbe ment Tisza Takarékszövetkezet betéteseinek 98 százalékát például két munkanap alatt kártalanította.

Fontos változás még, hogy a betétbiztosítás a jövőben kiterjed majd az önkormányzati betétekre is. A 100 ezer eurós limit megmarad, a hirtelen megugró betéteket viszont 150 ezer euróig is kártalanítani lehet. Erre akkor kerülhet sor, ha a károsultnak a megelőző három hónapban külön számlán elhelyezett rendkívüli bevétele keletkezett például ingatlan eladásából, öröklésből vagy végkielégítésből. Szigorodik azonban a szabály a közösségi betéteknél, a kártalanítási limit ezeknél is 100 ezer euróra csökken, emellett kikerülnek a betétbiztosítás hatálya alól a banki kötvények és letéti jegyek.

Az OBA likvid vagyonának 2024 közepére el kell érnie a kártalanítási kötelezettség alá eső betétállomány 0,8 százalékát. Mivel az alap tavaly eléggé kiürült, az idén a korábbi 0,1 százalék helyett 0,14 százalékos betétbiztosítási díjat kell fizetniük a tagintézményeknek. Az uniós előírások szerint egyébként a jövőben kockázattal súlyozva kell majd megszabni a díjakat.

Gyűlik a pénz a Szanálási Alapba

A tavalyi év közepén fogadták el a pénzügyi intézmények szanálásáról szóló törvényt, és állították fel a Szanálási Alapot, amelynek fő célja, hogy a bankok megmentése ne adófizetői pénzből történjék. Fekete-Győr András arra számít, a jövőben több lehet a szanálás, mint a kártalanítás.

Az alapba 180 tagintézet fizet, több mint az OBA-ba, ugyanis a befektetési vállalkozások is érintettek. Eddig két negyedév alatt 4,25 milliárd forintot fizettek be a pénzügyi cégek. Az MKB Bank szanálása kapcsán nem volt még arról szó, hogy az alap pénzeit használnák fel.

Herman Bernadett-->