Durván ellenőrizne a jegybank

Egybeolvasztaná a brókercégek és a bankok védelmi alapjait, az OBA-t és a Bevát a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) egy időben tette közzé a maga javaslatait. Amíg azonban az NGM kész jogszabálytervezetet tett le az asztalra a jegybank csak javaslatokat fogalmazott meg. Brutálisan durvákat.

A szaktárca a módosítások kidolgozásához már korábban hozzálátott, így több javaslata általános szigorítást jelent, míg a jegybank inkább a brókerbotrányokra reagál. A minisztériumnál is van azonban ilyen törekvés: a Befektetők Védelmei Alapnál (Beva) eltörölnék a 10 százalékos önrészt (amit mindenképpen bukik egymilliós betét felett a tönkrement brókercégek ügyfele). A jegybank azonban ezen is továbbmenne: összevonnák a Bevát a betétbiztosítási alappal a hatékonyabb védelem  érdekében, ezen kívül felgyorsítanák a befektetők kártérítését és tovább emelnék az összeghatárokat is - igaz, azt nem mondják mennyivel. Javaslatot tesznek még arra is, hogy a felügyeleti biztos a brókercégeknél zárhassa a pozíciókat (ami logikus lépés, hiszen így meg lehet védeni az ügyfelek pénzét).

Az NGM a cégekre kiróható bírság határát a jelenlegi 500 millióról emelné meg 2 milliárd forintra, míg a jegybank inkább a személyi felelősségre koncentrál, és a vezetők mellett az alkalmazottakat is büntethetővé tenné - mégpedig a mostani maximum 20 millió forint helyett akár 500 millió forinttal is. A büntetés mellé azonban járna cukorka is: azokat az alkalmazottakat ugyanis,

Mindkét javaslat három évente kötelezővé tenné a brókercégek ellenőrzését is, és többletjogosítványokat is adnának az MNB kezébe az ellenőrzésekhez. A jegybank mindenütt az eddig csak az engedély nélküli tevékenység esetén bevethető piacfelügyeleti vizsgálat szabályait alkalmazná az ellenőrzései során – tulajdonképpen úgy járnának el a bankokkal és brókercégekkel szemben, mintha csalók lennének. A jegybank szerint ez hatékonyabbá tenné a fellépésüket, amit külső szakértő bevonásával tennének még eredményesebbé. A szakértőket közbeszerzéssel választanák ki előre, hogy azonnal kirendelhetőek legyenek, ám szakértő díját a javaslat szerint azok a bankok, biztosítók és brókercégek fizetnék, akikhez azt kirendelték.

Az érintett cégeknek azonban meg kellene barátkozniuk a folyamatos felügyelettel is, az MNB ugyanis azt szeretné, ha akkor is kirendelhetne helyszíni felügyelőt, ha nem talál semmi problémát.  Ezt a jegybank leginkább a "rendszerszinten jelentős intézmények esetében" látja célszerű, de szerintük a "lehet ennek más indoka is". De azt is kérik, hogy helyszíni vizsgálatot formalizált eljárás nélkül is folytathassanak. 

A további módosítási javaslatok között a brókercégeknél és az alapkezelőknél az eddigi utólagos bejelentés helyett előzetes engedélyhez kötné az MNB valamennyi vezető állású személy kinevezését. A javaslat szerint a szolgáltatók informatikai rendszerét rendszeresen vizsgálná független, külső auditor, és az MNB számára biztosítanák a nyilvántartási rendszerek online ellenőrizhetőségét.

Az egészségpénztárak befektetési szabályait úgy szigorítanák, hogy a pénztár a vagyonának legfeljebb 20 százalékát helyezhesse el egy hitelintézeti csoportnál a jelenlegi 40 százalékos limit helyett.  A jegybanki javaslat tartalmazza azt is, hogy a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) minél szélesebb körben vezessen nevesített alszámlákat, így az ügyfelek nemcsak a befektetési szolgáltatótól, hanem közvetlenül a KELER-től is kaphassanak információkat a meglévő értékpapír-állományukról és pozícióikról.