A kormány 2001-ben vezetett be különböző lakáscélú támogatásokat, köztük a lakásépítési támogatást (népszerűbb nevén szocpolt), és a megelőlegező kölcsönt (megelőlegező szocpolt). Az állam vállalta, hogy a szocpolos hitelek bedőlése esetén a behajthatatlan tartozás és járulékainak 80, a megelőlegező szocpolos hiteleknél pedig a megelőlegező kölcsön teljes összegét megtéríti.
Az OTP többször is kérte az államtól a kártérítést 2009 harmadik negyedéve óta, az állam azonban nem fizetett arra hivatkozva, hogy az uniós csatlakozás óta mentesül a kötelezettségek alól. A hitelintézet ezért fordult a bírósághoz.
Az Európai Bíróság a továbbított ügyben megállapította: az állam a támogatással a hitelintézeti szektort szelektíven előnyben részesítették a gazdaság többi szereplőjével szemben. A Fővárosi Törvényszék feladata annak megvizsgálása, hogy a gazdasági szereplők közül a garanciavállalásnak valóban csak ez az ágazat volt-e a haszonélvezője.
Hasonló állami támogatásokat az unió tagállamai csak akkor nyújthatnak, ha azt előzetesen bejelentették az Európai Bizottságnak, és az jóváhagyta a konstrukciót. A szóban forgó állami garanciavállalással kapcsolatban viszont Magyarország nem kereste meg az uniót, tehát jogellenesnek minősül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.