Két nyugdíjpénztár sorsa kétséges

Két magánnyugdíjpénztár már megmenekült, a másik két piaci szereplő viszont egyelőre csak reménykedik abban, hogy aktivizálni tudja a tagjait, hogy elkerülje a végelszámolást. A 2015-ös költségvetés megalapozásáról szóló törvény rendelkezett arról, hogy annál a magánnyugdíjpénztárnál, amelynél a tagság legalább héttizede nem fizet rendszeresen tagdíjat, a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) el kell rendelnie a végelszámolást, a tagok vagyona pedig az államhoz kerülhet. A jegybank ilyen szempontból októberben vizsgálja meg először az intézményeket, és azokat szünteti meg, amelyeknél az előző fél év során legalább két hónapban nem érte el az arány a törvényben megszabott minimális szintet.

Az első olyan hónap, amit vizsgálni fog az MNB: április; vagyis nincs már sok idejük a pénztáraknak arra, hogy mozgósítsák a tagságukat. Szektor szinten megvan már a 70 százalék, sőt a 60 ezer megmaradt pénztártag körülbelül háromnegyede már fizetett. Nem egyforma azonban az arány az egyes pénztáraknál. A legaktívabban kampányoló kasszák, a Horizont és a Budapest már február közepére elérték a minimális szintet, a Horizontnál jelenleg 80, a Budapestnél 77 százalékos a tagdíjfizetési arány.

A Szövetség tagjai viszont még nem dőlhetnek hátra, bár a fizetők aránya már 60 százalék fölött van, a 70-et még nem érték el. Az MKB Magánnyugdíjpénztár március 12-én tartott közgyűlést, ahol arról számoltak be, januárban 43, februárban 51 százalékos volt a fizetők aránya. A Szövetségnél és az MKB-nál is bíznak abban, hogy az elvárt határidőre elérik a 70 százalékot. Az MKB ezt arra alapozza, hogy e-mailben megkereste a tagjait, akik közül többen ígérték, áprilistól fizetnek majd, a Szövetség is intenzívebb kampányba fogott, folyamatosan hívogatja, e-mailben keresi a tagjait – közölte lapunkkal Kutiné Csurgai Ágota, a pénztár ügyvezető igazgatója. Sokat egyébként egyik pénztárnál sem kell fizetni, a tagdíjak havonta 200-1000 forint között mozognak, ráadásul ennek a 97,5 százaléka is a pénztártag egyéni számlájára kerül.

Azok a pénztártagok, akik nem fizetnek, potyautasságukkal a többiek megtakarítását is veszélyeztetik. A pénztárak épp ezért arra szokták kérni a tagjaikat, ha valaki nem akar tagdíjat fizetni, lépjen vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Eddig azonban kevesen döntöttek így, egy százalék alatt van az önként visszalépők aránya. Ha egy kassza végelszámolását elrendelik, a tagoknak egy hónapjuk lesz arra, hogy átlépjenek egy másik intézménybe, ha ezt nem teszik meg, automatikusan visszaléptetik őket az egypilléres állami nyugdíjrendszerbe, és a megtakarításuk is az államhoz kerül. A tagdíj-kiegészítést és a reálhozamot akkor tarthatják meg, ha erről nyilatkoznak.

A fizető pénztártagok egyébként a jelek szerint nem szeretnék, ha nyugdíjcélú megtakarításuk veszélybe kerülne a potyautasok miatt. A piaci szereplők már érzékelik, azoktól a pénztáraktól, amelyek a tagok aktivizálásában hátul kullognak, megindulhat az elvándorlás a magasabb tagdíjfizetési aránnyal rendelkező intézmények irányába.

Több mint 215 milliárd a tét

Mostanra a pénztárak közlése szerint már 215 milliárd forint fölé emelkedett a magánnyugdíjpénztárak vagyona. A múlt év végén még a jegybanki adatok szerint 208,7 milliárd forint volt az intézmények portfóliójában. A növekedés egyrészt a kötelező tagdíjbefizetésekből jön, ezek értéke azonban lapunk kalkulációi szerint legfeljebb negyedmilliárd forint lehetett eddig. Ennél sokkal nagyobb mértékben növelték a vagyont a hozamok. A nyilvánis árfolyamadatok szerint az idén minden pénztári alap pozitív hozamot ért el, a legnagyobb, növekedési portfóliók 4,2-5,44 százalék közötti pluszban állnak.