Védettség a fióktelepeknél is

A Magyarországon működő fióktelepek – legyen szó akár bankról, vagy brókercégről – ügyfeleire is vonatkoznak a befektetővédelmi szabályok, még akkor is, ha nem feltétlenül tagjai a Befektető-védelmi Alapnak (Beva) – derül ki a vonatkozó jogszabályokból. Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve ugyanis 20 ezer eurós, minimális kártalanítási limitet ír elő az uniós tagországokban, de az unión kívüli székhellyel rendelkező szolgáltatóknak is ezzel egyenértékű védelmet kell biztosítaniuk.

A szabályozás viszonylag egyszerű: eszerint nem köteles a Bevához csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szervezet fióktelepe, ha tag az uniós irányelv által előírt befektető-védelmi rendszerben. A pénzügyi felügyelet engedélyének meglétekor emellett nem köteles csatlakozni a Bevához harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe sem, ha a felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az irányelv által előírt biztosítással egyenértékű befektető-védelemmel. Ha viszont a fióktelep nem köteles csatlakozni a Bevához, önként csatlakozhat kiegészítő biztosítás érdekében, vagyis elvben elképzelhető, hogy fióktelepnél lévő ügyfelek a Bevától is kapjanak kártalanítást. Ám ha az adott fióktelep nem rendelkezik az irányelv által előírt biztosítással egyenértékű befektető-védelemmel, akkor köteles csatlakozni a Bevához. Mindez azt jelenti, hogy az itthon előírt, 20 ezer eurós limit minden, fióktelepnél lévő ügyfél értékpapírjaira vonatkozik, akár uniós ország a székhely, akár nem.

A fióktelepek által kezelt értékpapírvagyon igen jelentősnek mondható Magyarországon: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idegen tulajdonú értékpapírok állománya az érintett szolgáltatóknál 5922,4 milliárd forintot ért el 2014 végén, amely a teljes kezelt mennyiségv 23,5 százalékának felel meg. A vagyon ráadásul jelentős mértékben emelkedett is tavaly, az MNB által kimutatott bővülés több mint nyolc százalékos volt. (Igaz, ez az ütem is jóval elmarad a részvénytársaságként bejegyzett brókercégek által produkálttól, ott ugyanis nagyjából 17 százalékos növekedést regisztrált a jegybank 2014-re.)

Azt nem lehet meghatározni, hogy a közel hatezer milliárdos, fióktelepeknél lévő ügyfélvagyon hogyan oszlik meg a hitelintézeti fióktelepek és a befektetési szolgáltatók érdekeltségei között. Az ismert számokból viszont arra lehet következtetni, hogy a pénz nagyobb részét a banki fióktelepek befektetési részlegei kezelik, önálló, ilyen formában működő befektetési szolgáltatóból ugyanis összesen kettő működik a piacon.

A fióktelepként működő, önálló befektetési szolgáltatók közül a legjelentősebb a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe, amely saját nyilvántartása és lapunknak adott tájékoztatása szerint nagyjából 20 ezer ügyfél befektetéseit kezeli. A cég a Budapesti Értéktőzsde adatai alapján tavaly 416,3 milliárd forintos összforgalmat produkált az azonnali piacon – ezzel a negyedik legnagyobb volt a forgalom szerinti rangsorban –, amely 10,7 százalékos piaci részesedést jelentett. A magánszemély ügyfeleknél pedig összesen mintegy 420 milliárd forint volt a forgalmuk hazai és nemzetközi részvényekben, egyéb tőzsdei értékpapírokban, határidős piacokon és befektetési alapokban.

Csak a tagság utáni időszak számít

Kártalanítás csak olyan esetben fizethető, ha a követelés alapjául szolgáló szerződést a Bevához történt csatlakozás (azaz a taggá válás) után kötötték – derül ki az alap honlapján közzétett tájékoztatóból. A befektetési szolgáltató a szerződést az üzletszabályzata által előírt módon írásban, vagy írásbeli keretszerződés alapján elektronikus úton rögzíteni köteles, és a befektetőnek a kártalanításhoz a követelését az írásba foglalt szerződéssel kell alátámasztania.