A CIB kontra magyar állam perben az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett részét helybenhagyta, nem fellebbezett részét nem érintette pénteken kihirdetett ítéletében. A bíró kifejtette, hogy a másodfokú bíróság alaptalannak találta az alkotmánybírósági normakontrollra és az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárására, illetve ezzel összefüggésben az eljárás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet.
A másodfokon eljáró bíróság szerint a Fővárosi Törvényszék az anyagi és eljárási jogi szabályokat betartva, helyesen tárta fel a tényállást, és az ítélőtábla nem látott olyan jogszabálysértést, amely alapot adott volna az elsőfokú ítélet megváltoztatására, vagy hatályon kívül helyezésére.
A referenciakamat a másodfokú bíróság szerint csak akkor teszi szükségtelenné a vizsgálódást, ha az automatikus, de ha bármiféle ráhatása van a pénzintézetnek, illetve ha az alkalmazás nem automatikus, hanem a fél mérlegelésén múlik, akkor ez kizárja az előreláthatóságot, amely biztosítaná az ügyfél számára a kamat alakulásának nyomon követését. Hozzátette: nem arról van szó, hogy helytelenül alkalmazták a referenciakamatot, hanem a megfogalmazásban benne van annak lehetősége, hogy az ügyfél számára követhetetlen annak alakulása, és csaknem lehetetlenné teszi a fogyasztói igények érvényesítését.
A Fővárosi Ítélőtábla szerint a felperes tévesen hivatkozott az ítélet közvetlen EU-jog-ellenességére, egyrészt mert az általa hivatkozott irányelv nem alkalmazható a 2016. március 21. előtt létező hitelmegállapodásokra, másrészt azért, mert a forintalapú szerződéseknél az árfolyamkockázat mérséklésének szükségessége fel sem merül.
Egyetértett az ítélőtábla az elsőfokú ítélettel abban is, hogy egyes kikötések tekintetében nem teljesültek az átláthatóság feltételei. Ezen kikötések szerint a bank a kamaton kívüli, a hitelhez, kölcsönhöz kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket, és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékével emeli.
Ez a kikötés az ítélőtábla szerint nem a jutalékok, költségek és díjak automatikus megemelését tartalmazza, hanem az egyéb okból történő emelés felső határára tartalmaz csak szabályozást. A per tárgyává tett kikötések az egyértelműség, világosság, értehetőség és átláthatóság követelményeit nem elégítették ki, nem feleltek meg a törvényi szabályozásnak, ezért tisztességtelenek, a felperes eredménytelenül kísérelte meg az ezekkel kapcsolatos vélelem megdöntését - mondta el a bíró.
A Merkantil pereiben az idén februárban született elsőfokú ítéletében a bíróság elutasította a bank és a lízingcég keresetét, valamint azt is, hogy előzetes döntéshozatalt kérjen az Európai Bíróságtól.
A Merkantil Bank perében hozott másodfokú ítéletet ismertetve a bíró kifejtette: a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, az indoklást azonban részben megváltoztatta: mellőzte azon megállapításokat, amelyek szerint a perbeli szerződéses kikötések megfelelnek az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és az arányosság, valamint a felmondhatóság elvének.
Az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének azon részét is, amelyben nem értett egyet a felperes előzetes döntéshozatali eljárás szükségességére vonatkozó fellebbezési érvelésével. Nem osztotta az ítélőtábla azt, a felperes fellebbezésében is kifejtett álláspontot, hogy a szerződéses kikötések azért minősülnek tisztességesnek, mert a kidolgozásuk során az adott társadalmi, gazdasági viszonyoknak, a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el.
A bíró kifejtette: helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az átláthatóság követelménye nem érvényesült a szerződéses kikötések vonatkozásában.
Mivel a törvényben meghatározott elvek bármelyikének sérelme a kereset elutasítását kell, hogy eredményezze, ezért mellőzte a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletből azokat a megállapításokat, amelyek arra vonatkoztak, hogy az átláthatóságon túl milyen további elveknek felelnek meg a Merkantil Bank által alkalmazott szerződéses kikötések - mondta el a bíró.
A Merkantil Car ügyében a táblabíróság teljes egészében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, a bíróság szóbeli indoklást nem fűzött a határozathoz, csak annyit emelt ki, hogy ebben az ügyben sem látta indokoltnak előzetes döntéshozatal kérését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.