Elemzők 15 bázispontos jegybanki kamatcsökkentést várnak

Balatoni András, az ING vezető elemzője az MTI-nek elmondta, hogy a piaci vélekedésekkel összhangban 15 bázispontos kamatcsökkentést vár kedden.

Hozzátette, hogy a monetáris politikai döntéshozók óvatosan, kiszámíthatóan csökkentik az alapkamat szintjét a piaci bizonytalanságok miatt. Emlékeztetett arra, hogy az előző, a kamatcsökkentési ciklust megkezdő kamatdöntő ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint 10 bázispontos kamatcsökkentési javaslat is volt, vagyis vannak tanácstagok, akik tovább szeretnék lassítani a monetáris lazítást.

Balatoni András szerint azonban ismét a 15 bázispontos csökkentésre szavazhat a tanács, de nem számít egyhangú döntésre. Úgy fogalmazott azonban, hogy "most nincs ok finomkodni", mert az árfolyam alakulását, illetve azt tekintve, hogy milyen mértékben nő az euró likviditása a világban, valamint hogy a gyenge amerikai adatok miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatdöntése is egyre későbbre tolódik, szükséges is a monetáris kondíciók további lazítása. Ennek oka az elemző szerint az alacsony inflációs nyomás, a csökkenő inflációs várakozások, és az erősödő árfolyam.

Úgy vélte, hogy több lépésben 1,5 százalékra csökkenhet az alapkamat, ezt a szintet júniusban érheti el.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője emlékeztetett: Balog Ádám MNB-alelnök már nyilatkozott korábban arról, hogy a magyar alapkamatot is a lengyel szintre, vagyis 1,5 százalékra csökkenthetik.

A K&H szakértője azonban úgy véli, hogy a forint múlt hét végi gyengülése a monetáris tanácsot is óvatosabbá teheti. Németh Dávid szerint világos, hogy az MNB egy 305 és 310 forint között euró-árfolyammal lenne elégedett, ezért a keddi kamatdöntéskor a kamatcsökkentési ciklus folytatásaként újabb 15 bázispontos kamatcsökkentés valószínű.

Németh Dávid kifejtette, hogy bár az infláció márciusban továbbra is alacsony volt, és 0,6 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak éves összevetésben, év elejétől fokozatosan lassult a fogyasztói árak csökkenése. Az üzemanyagárak növekedése, valamint a magas belső fogyasztás év végére 2 százalék fölé emelheti az inflációt.

Az elemző szerint a fundamentumokat figyelembe véve nincs szükség további, nagyobb mértékű monetáris lazításra, azt inkább a piacok kényszerítik ki.