Már kevesebb a késő hitel

Nem látványosan ugyan, de érezhetően javult a hitelportfólió minősége a háztartásoknál: míg 2013 végén a bruttó állomány 66,46 százaléka számított késedelem nélkülinek, tavaly ez az arány már hajszál híján megközelítette a 69 százalékot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Miközben a minősítésben érintett háztartási hitelek összesített mennyisége 0,6 százalékkal, 6373,2 milliárd forintra mérséklődött tavaly, a késedelem nélküli portfólió nagysága több mint 130 milliárd forinttal, 4396,6 milliárdra bővült, ami 3,12 százalékos emelkedésnek felel meg.

Szintén kedvező fejlemény, hogy az éven belüli csúszásban lévő kölcsönök állománya minden kategóriában zsugorodott: a 30 napon belüli késésben lévő tételek súlya így 10,72-ről 8,66, a 90 napon belülieké pedig közel négyről 3,02 százalékra esett vissza. Látványos zsugorodás történt a 90 napon túli, ám egy éven belüli késésben lévő tételeknél is: ezek aránya 5,33-ról 4,27 százalékra esett vissza. Aggasztó ugyanakkor, hogy az egy éven túli késésben lévő – már gyakorlatilag visszahozhatatlan – portfólió nagysága és aránya évek óta duzzad a háztartásoknál. Az éven túli késedelemben lévő tételekből tavaly már 959,6 milliárd forintos mennyiséget tartott nyilván az MNB, amely az egy évvel korábbinál nagyjából 95 milliárd forinttal magasabb. Ez pedig azt jelenti, hogy a teljes háztartási portfólió 15,06 százaléka éven túl nem teljesített decemberben, szemben az egy évvel korábbi 13,5 százalékos aránnyal. Ez a helyzet persze egyáltalán nem meglepő: új kihelyezésből még mindig kevés van, a meglévő portfólió pedig öregszik a háztartásoknál, így egyre több szerződés kerül át az éven túl nem teljesítő kategóriába.

Az egyes hiteltípusoknál is javulás látszik többnyire, bár nagyon komoly eltérések is akadnak az egyes kölcsönfajták között. A legszebb képet a tavaly év végi állapotok alapján a piaci alapú forint lakáshitelek mutatták, hiszen ezeknél a valamekkora késedelemben lévő tételek összesített aránya a 17 százalékot sem érte el. Ráadásul ezeknél a hiteleknél is javult a helyzet 2013 végéhez képest, mivel akkor még megközelítette a 20 százalékot a csúszásban lévő kölcsönök súlya. A viszonylag jó arányok viszont nem meglepők a forint lakáshiteleknél, hiszen a havi új kihelyezések mennyisége ezeknél a legmagasabb a piacon, a friss portfólió pedig – részben a szolgáltatók konzervatív kihelyezési politikája miatt – jóval kedvezőbb minőségű az átlagnál. Hasonlóan kedvező a kép – 78 százalékos, késedelem nélküli aránnyal – a forint szabad felhasználású jelzálog-, az áruvásárlási, illetve a folyószámlahiteleknél, és ezeknél is rendre javult a helyzet 2013-hoz képest.

A deviza alapú hitelportfóliókkal viszont változatlanul nagyon sok a gond: az idegen fizetőeszközben denominált, szabad felhasználású jelzáloghiteleknél például nem egészen 53 százalékot ért el tavaly a késedelem nélkül teljesítők aránya. A deviza alapú személyi kölcsönöknél pedig még rosszabb a helyzet, ott bőven 50 százalék alatti a pontosan teljesítő arány: igaz ugyanakkor, hogy utóbbiak mennyisége már a 26 milliárd forintot sem érte el decemberben.

Átrendeződés jön

A forintosítás révén óriási változások következnek be a lakossági piacon, hiszen a deviza alapon nyilvántartott kölcsönök mennyisége néhány százmilliárd forintra esik vissza. (Ezek legnagyobb része gépjárműfinanszírozás.) Ráadásul az elszámolási törvény miatt számos háztartás jut nem várt bevételhez, illetve csökkenő törlesztési teherhez, amely mind a lakossági hitelportfólió nagyságára, mind annak összetételére komoly hatást gyakorol majd.