Radikális fogyókúrára készül a Deutsche Bank

A Deutsche Bank 2017 végéig bezárja németországi fiókjai több mint negyedét – derül ki a legnagyobb német bank tegnap ismertetett költségcsökkentési tervéből –, szám szerint 200-ra kerül lakat a mostani 700-ból. A frankfurti székhelyű pénzintézet 2020-ra évi 3,5 milliárd euróval akarja csökkenteni működési költségeit – ez mintegy 3,7 milliárd euró egyszeri kiadással járhat – , és ki akar szállni azokból a szegmensekből, ahol nem tud profitot elérni. A profittermelő képesség növelése érdekében a DB visszafogja befektetési banki tevékenységét, többet költ viszont a lakossági üzletág, illetve a tranzakciós banki szolgáltatások fejlesztésére. A bank újjászervezéséhez az is hozzátartozik, hogy 50 százaléka alá viszik részesedésüket a Postbankban: előbb meg akarják venni azokat a részvényeket, melyek most nincsenek a kezükben, majd 2016 végéig bevezetik leányvállalatukat a tőzsdére. Ezen túlmenően kivonulnak néhány országból, ahol most működnek, azt még nem tudni, melyekből (a DB jelenleg 70 országban van jelen, és hét-tíz országban számolnák fel tevékenységüket). Arról egyelőre nincsenek információk, hogy a tervezett átszervezések mekkora leépítéssel járnak, de egy a Bloomberg által megkérdezett elemző szerint a lakossági üzletágban mintegy 3 ezer munkahely szűnhet meg, a befektetési banki részlegnél pedig még több lehet veszélyben.

A következő öt év egyszerű: az értékteremtésre akarunk koncentrálni – idézte a Reuters a DB két társ-vezérigazgatóját, Anshu Jaint és Jürgen Fitschent. Mint mondták, 2020-ra a Deutsche Bank jobban tőkésített, kevesebb tőkeáttétes üzletet bonyolító, hatékonyabb pénzintézet lesz a mainál, és középtávon legalább a profit felét kifizetnék osztalékban. A három éve hivatalban levő DB-vezérekre elemzők szerint nagy nyomás nehezedik a részvényesek részéről, mert hároméves működésük során nem tudták elérni kitűzött céljaikat. Ráadásul a bank papírjai a legrosszabbul teljesítők közé tartoznak a hasonló méretű globális vetélytársak között, miután a piacokat nemcsak a német hitelintézet gyenge tőkepufferje aggasztotta, hanem az is, hogy sokáig nem lehetett tudni, mekkora büntetést kap a 2012-ben kirobbant Libor-botrány, azaz a londoni bankközi kamatok “összehangolásában” való részvétel miatt. A DB a múlt héten jelentette be, hogy peren kívüli egyezség keretében 2,5 milliárd dollárt fizet a Libor-történetben illetékes európai és amerikai hatóságoknak – járhatott volna rosszabbul is, hiszen a francia BNP Paribas-nak 9 milliárd dollárjába került az ügy.

A jogi kiadások a DB eredményein is meglátszottak: a vasárnap, a vártnál három nappal előbb közzétett jelentés szerint az első negyedévben 1,5 milliárd eurót különítettek el peres költségekre, emiatt a műkődési költségek 34 százalékkal 8,5 milliárd euróra nőttek. Az adózott eredmény 559 millió euróra esett vissza az egy évvel korábbi 1,1 milliárdról – szemben a várt 655 millióval –, a tőkemegfelelési mutató 11,7 százalékról 11,1 százalékra csökkent. Az összbevétel 24 százalékkal 10,4 milliárd euróra nőtt – ebben a bank közleménye szerint nagy szerepet játszott a devizaárfolyamok kedvező alakulása –, a piac azonban így se honorálta a bejelentéseket, a DB árfolyama tegnap csaknem 6 százalékkal is esett Frankfurtban.