Kétszázmilliárd állampapírba

Nagyjából 200 milliárd forintnyi helyi önkormányzati betét és egyéb értékpapír kerülhetne a Magyar Államkincstárnál vezetett számlákra abban az esetben, ha a kormány terveinek megfelelően oda terelik a települések szabad eszközeit – legalábbis ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

Lázár János Miniszerelnökséget vezető miniszter a múlt héten jelentette be, hogy a kormányzat szándékai szerint törvényben szabályozzák a továbbiakban az állami és önkormányzati pénzlekötéseket. A miniszter kifejtette: alapvető cél, hogy az érintettek állampapírban, a Magyar Államkincstárnál tartsák megtakarításaikat, ezt az állami gazdasági társaságoknál és az önkormányzatoknál is érvényesíteni kívánják. „A kufárkodás lehetőségét az állami és az önkormányzati szektorban is jelentősen háttérbe kell szorítani” – jelentette ki.

A jegybank statisztikái szerint a helyi önkormányzatok betétállománya 549,58 milliárd forintot ért el 2014 végén – ez egyébként majdnem 15 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál –, ám ennek csak a töredéke az az összeg, amelyet a kincstárnál fektethetének állampapírba a települések. Az MNB adatai szerint ugyanis az önkormányzati betétek majdnem 60 százaléka – több mint 327 milliárd forint – látra szóló és folyószámlabetétben volt az év végén, vagyis ennek nagy része gyaníthatóan olyan forrás, amely szükséges a mindennapi működéshez.

Az ezen felüli rész túlnyomó hányada dolgozik rövid lejáratú betétekben – az év végén ez az állomány 188 milliárd forintot tett ki –, a hosszú, éven túli lejáratra lekötött pénz mennyisége pedig elenyészőnek tekinthető. Mindezek alapján hozzávetőlegesen 200 milliárd forintnyi, vagy valamivel több lehet az a pénzmennyiség, amit van értelme betétből állampapírba áthelyezni a kincstárnál nyitott számlákon. (Az önkormányzati pénzek átirányítását egyébként a rendelkezésre álló adatok szerint a nagyobb települések számláit vezető, néhány nagybank érezné meg jobban a források kiesése miatt, hiszen a nagyobb állományokat értelemszerűen náluk helyezik el.)

Értékpapírokból pedig nagyságrenddel kevesebbet tartanak a települések: az MNB adatai szerint 2015 márciusában mindössze 26,3 milliárd forintnyi állomány volt a helyi önkormányzatoknál, amelynek ráadásul majdnem a felét – 12,4 milliárd forintot – eleve állampapírban tartották. Befektetési jegyekből 9,1 milliárd forintnyit tartottak az önkormányzatok, részvényük pedig – piaci értéken – 2,6 milliárd forintért volt a számláikon.
A kincstárnak ugyanakkor nem kizárólag az önkormányzatoktól jövő plusz milliárdokkal kellene számolnia, hanem az állami, önkormányzati kezelésben, illetve felügyelet alatt lévő cégek lekötött pénzeszközeivel is. Ennek mennyiségét viszont gyakorlatilag lehetetlen megbecsülni, bár a végső mérleg itt is százmilliárdos nagyságrendű lehet.

Huszonnégyen gondban

Összesen 24 olyan önkormányzat van Magyarországon, amely a három bedőlt brókercég valamelyikénél tartott pénzt – jelentette be még a múlt hónapban Lázár János. A miniszter tájékoztatása szerint összesen 10,8 milliárd forintot tartottak az érintett brókercégeknél ezek a települések. A miniszter akkor bejelentette: a kormány úgy döntött, hogy az Állami Számvevőszékhez fordul annak érdekében, hogy az hajtson végre soron kívüli ellenőrzést az érintett önkormányzatoknál. A legtöbb pénzt Százhalombatta kockáztatta, nagyjából 3,5 milliárd forint értékben.