Sokan kimenekülhettek a zárás előtt a Quaestorból

Úgy tűnik, nem hazudott Tarsoly Csaba, a Quaestor tulajdonosa akkor, amikor március elején arról írt, a Buda-Cash-botrány után a kötvényes ügyfelek tömegesen veszik ki a pénzt a brókercégéből. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis februárban és márciusban valóban szokatlanul sok lakosság megtakarítás távozott az egyéb pénzügyi vállalatok (ezek közé tartozott a Quaestor Financial Hrurira is) által kibocsátott kötvényekből. Februárban 2,9 milliárd, márciusban pedig 7,7 milliárd forintot vettek ki a kisbefektetők ezekből a kötvényekből, így a harmadik hónap végére 48,7 milliárd forintra apadt az állomány.

A csőd idején tehát legfeljebb ennyi valódi Quaestor-kötvény lehetett a háztartásoknál. A Quaestor persze ennél a bő 10 milliárd forintosnál nagyobb pénzkivétellel is szembesülhetett az utolsó hetekben, hiszen a valódi kötvények háromszorosát kitevő fiktív kötvényt is eladott, amelyek befektetői szintén kiszállhattak. Quaestor-kötvényt egyébként – bár voltak ilyen híresztelések – az állam valóban nem tartott. Ebben a kötvénytípusban a központi kormányzatnak egyáltalán nem volt befektetése, az önkormányzatoknál ugyan volt egy kisebb mennyiség, mintegy 103 millió forintnyi, de a jegybanki adatokból nem derül ki, hogy ez quaestoros vagy esetleg valamilyen más pénzügyi cég által kibocsátott hitelpapír volt-e.

Bár próbáltak elhatárolódni a történtektől, a befektetési alapok is megérezték a brókerbotrányok hatását. Gyakorlatilag a végtörlesztés óta, zsinórban három éven át minden egyes hónapban áramlott friss lakossági megtakarítás ezekbe a konstrukciókba, márciusban azonban megfordult a trend, és 23 milliárd forintos tőkekiáramlást mértek a háztartásoknál. A lakossági megtakarításokon belül a befektetési alapok állománya ennek ellenére a történelem során először meghaladta a lekötött betétekét, a háztartások március végén 3914,2 milliárd forintot tartottak befektetési jegyekben, miközben a hitelintézeteknél lekötve már csak 3842,2 milliárd forintjuk volt.

A részvénypiactól is megrettenthettek a kisbefektetők, pedig tíz százalék körüli hozamot is elérhettek volna márciusban. A brókerházak csődjei után februárban és márciusban több mint 50 milliárd forintnyi háztartási megtakarítás távozott a Budapesti Értéktőzsdéről, eközben a papírokon csaknem 62 milliárd forintnyi hozam keletkezett. Márciusban több mint 30 milliárd forint volt a hozam, ennek döntő részét a bankpapírokon érték el a kisbefektetők. A háztartások részvényállománya az árfolyam-emelkedés miatt a folyamatos tőkekivonás dacára kissé emelkedett, 305,8 milliárd forint volt a harmadik hónap végén.

Teljesen azért nem vették el a háztartások kedvét az értékpapírpiactól a botrányok. A februárban megemelt lakossági állampapírkamatoknak köszönhetően márciusban hatalmas mennyiségű, 108 milliárd forintot meghaladó friss pénzt fektettek a kisbefektetők állampapírba. A háztartások állampapír-állománya az első negyedév végén 2471,6 milliárd forint volt, vagyis ismét több mint 10 százalékkal részesednek a kisbefektetők az államadósság finanszírozásából. Ennek és a hozamoknak köszönhetően az év harmadik hónapjában a lakosság teljes értékpapír-állománya 7216,5 milliárd forintra hízott.